Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
személyek, csoportok voltak, akiket az elmúlt évek diktatórikus politikája leginkább sújtott. így jelentős szerepet játszottak a volt kisgazda párttagok, az egykori középbirtokos parasztság, valamint az értelmiség és a közalkalmazottak (pl. MÁV tisztviselők) rétege. A forradalom szervezetei A kommunista diktatúra főbb szimbólumainak eltüntetése után - néhol azzal egy időben - az intézményrendszer átalakítása került sorra. Az országban több helyen, szinte már a forradalom első óráiban új szervezetek alakultak. (A budapesti Egyesült Izzóban és a miskolci DIMAVAG-ban már október 24-én megalakultak a munkástanácsok.) Az MDP Központi Vezetősége és a SZOT elnöksége október 26-án szólította fel a dolgozókat munkástanácsok létrehozására, majd Nagy Imre október 28-i beszédében - a kormány nevében - üdvözölte, és a demokrácia kiszélesítésére tett dolgozói kezdeményezésnek minősítette őket. Október 30-án a kormány hivatalosan is elismerte a forradalomban létrejött helyi önkormányzati szerveket. Egerben ezen a téren is a borsodiak voltak a kezdeményezők. Október 26án a kora délutáni órákban Miskolcról érkezett küldöttek néhány egri szervezet képviselőjének a kíséretében azzal a javaslattal keresték fel az MDP Heves Megyei Bizottságának vezetőit, hogy alakítsák meg Egerben is a dolgozók tanácsát, amelynek fennhatósága kiterjedne a megye egész területére és hogy csatlakozzanak a miskolci követelésekhez. A párt végrehajtó bizottsága Komócsin Mihály megyei első titkár javaslatára - elfogadta a pontokat azzal a kikötéssel, hogy sztrájkra nem kerülhet sor. Ezt azzal indokolták, hogy a megye iparának döntő része a közellátást, a közszolgáltatásokat biztosítja, és leállásuk a megye, illetve az ország dolgozóit sújtaná. Ezzel a feltétellel alakult meg Eger Város Dolgozó Tanácsa a párt, az ifjúsági, diák- és munkásszervezetek, a szakszervezet, a tömegszervezetek, a Hazafias Népfront és a karhatalmi szervek képviselőinek részvételével. A tanács elhatárolta magát mind a sztálinista-rákosista múlttól, mind az elmúlt napok szélsőséges megnyilvánulásaitól. Legfontosabb feladatának a rend és a nyugalom megőrzését tekintette. Felszólították a megye lakosságát, hogy a miskolci és az egri példa nyomán minden területen alakítsák meg saját munkás-dolgozó tanácsukat. 1 9 Eger első üzemi munkástanácsa október 26-án a felhívástól függetlenül jött létre az AKÖV-nél. Határozatukban többek között szabad, független, szocialista Magyarországot, a nemzeti demokráciának nem megfelelő vezetők azonnali leváltását, új választójogi törvényt és új választásokat követeltek. Petíciójukat eljuttatták az MDP megyei végrehajtó bizottságához, amely azzal egyetértett. 2 0 '"Népújság, 1956. október27. 2 0 Uo. 16
