Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében

Úgy tűnik, a megye és a város pártvezetői ebben az időszakban már teljes mértékben igazodtak a borsodi pártvezetéshez, illetve keresték a kapcsolatot a spontán módon kialakuló új hatalmi központtal, amely a főiskola épületében székelt. Azt remélték, hogy a megváltozott helyzetben is jelentős szerepet tudnak majd betölteni. Kompromisszumkészségüket növelte a cél, hogy elkerüljék a felesleges anyagi és véráldozatot. Október 28-án a főiskola épületében ekkorra kialakult új hatalmi elit felhívására alakították meg a munkástanácsok küldöttei Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsát. A régi párt-, tanácsi és tömegszervezeti funkcionáriusok tettek ugyan halvány kísérletet arra, hogy Eger Város Dolgozó Tanácsát tegyék központi hatalmi szervezetté, de az országos politikában történt alapvető változás, illetve az utcán zajló események ebben megakadályozták őket. A forradalmi tanács alakuló ülésére a Gárdonyi Géza Színházban került sor, amelyet teljesen megtöltöttek a küldöttek és az érdeklődők. Az ülésen részt vett az ózdi városi és a Borsod Megyei Munkástanács küldöttsége is. Az összejövetelt a Nemzeti dal és A XIX. század költői című vers elszavalásával, illetve a Szózat eléneklésével nyitották meg. A forradalmi tanács megalakításának fontosságát a levezető elnök

2' azzal indokolta, hogy ebben a rendkívüli helyzetben „ nagy szükség van egy hatalmi szervre, amely minden karhatalmi és egyéb erők felett rendelkezik, s kezében tartja a város rendjét és nyugalmát.

2

2" Nagy Kálmán, Borsod megyei MEFESZ küldött beszámolt az elmúlt napok ottani eseményeiről, majd ismertette a miskolci egyetemisták 11 és a munkások 21 pontos követelését. Később Ambrus László mérnök kapott szót, aki összefogásra, a gyűlölködés elkerülésére szólította fel a jelenlévőket, majd javaslatot tett az Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa elnevezésre. Azzal érvelt, hogy Egerben igen kevés a munkás és a „munkás" szó az elmúlt években egyébként is lejáratódott, így nem lenne szerencsés a munkástanács elnevezést használni. Javaslatát a gyűlés résztvevői elfogadták, majd megválasztották a 32 tagú tanács tagjait, ügyelve rá, hogy minden réteg, foglalkozási ág kellő súllyal képviseltesse benne magát. A tanács első ülésére még aznap délután három órakor sor került a főiskola épületében. Hivatalosan is regisztrálták a tagokat, szétosztották a megbízóleveleket, majd megválasztották az elnökséget és a különböző bizottságokat. Az elnökség tagja lett: Balogh László és Bíró Lajos (MEFESZ), Rákóczi Lajos (városi tanács), Bárdos Lajos és Komenczi Lajos (munkásság), Varjú Mihály (parasztság), Jobb László főhadnagy (honvédség).

2

3 Mivel az összejövetelt a 2

1 A gyűlés levezetését Balogh László nem vállalta el, Ruttkai Ottó színházigazgatót pedig kommunista múltja miatt nem tartották alkalmasnak a feladat ellátására. így a levezető elnök Cimborái Lajos (Demjéni Olajfúró Vállalat) lett. 2

2 Népújság, 1956. október 28. 2

3 Népújság, 1956. október 29. 17