Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Szalokma: szántóföld. Pap hegy: szántóföld, a pap és templom földjei itt fekszenek, s nevét hihetőleg e körülményből nyerte. Békás tó: szántóföld, a közepén egy tócsával, mely kiszáradni ritkán szokott, s benne tömérdek béka tanyázik. Kis bikk fő: szántóföld. Szék lápa: szántóföld. Szilos: hajdan szilfákkal benőtt erdő, ma szántóföld. Köz orom: szántóföld, domb, két nálánál nagyobb hegyek közötti völgyben fekszik. Bakága: szántóföld. Szalokma fő: szántóföld és erdő. Rózsás: szántóföld. Akasztó mállya: szántóföld. Öregek állítása szerint hajdan itt az elítéltek kivégzései szoktak végbe menni, akasztás vagy máglya által, s innen az elnevezés; a máglya szó azonban a nép nyelvén ma már mállyává lágyult el. Tó szél: szántóföld és rét az 1827. évben lecsapolt tó helye mögött, annak a szélén fekszik, s nevét is innen vette. 61 8 Lyukva-Dorongos-Borzsa-Borzfa lázzá: szántóföldek. Homok: szántóföld homokos talajjal, mi egyebütt egész határban nem észlelhető. Rácfalu: 63 9 szántóföld, a monda szerint ez hajdan falu volt, s ezt valószínűvé teszi azon körülmény, hogy e helyen már számos embercsontváz találtatott, s köztük különösen pár évtized előtt egy oly óriási nagyságú is, hogy fekvése 1 '/2 ölet haladott. Darnó: M 0 egy erdőséggel benőtt, s Síroktól egészen Szajláig körülbelül egy óra járásnyira nyúló hegy vonul. A monda szerint e hegytől kölcsönözte volna az alatta átellennébeni fehér sziklákon épült vár a Fejér darnó vár őskori nevet, ezen hegy alatt húzódik a Tarna folyó, a főutcáni belső kertek belső szélét nyaldosva. Nevezetes e folyónál az, hogy ámbár míg a felsőbb vidékről jön ide, mindazonáltal Tarna néven itt kezd csak neveztetni. Állítólag e folyó eredeti neve szintén Darnó volt volna, de a hajdan itt tanyázott német lovasság, mely lovait e folyóban szokta itatni, a Darnó szót kiejteni nem tudván, azt Tárnává ferdítette el, ami máig is rajta veszett. 64 1 Azonban egy ilyen tulajdonnévvel ellátott, s névről egész hazában ismert folyóvíz nevének megválaszolásában egész nemzet ősi megszokása kis erdő' szavunkból ered. - KISS L. 1978. 597. - Az elpusztult település Sirok határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 248. 63 7 Rozsnak falu nevét először 131 l-ben említik oklevélben Rosnuk néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 129. - A helynév a szláv (nyelvjárási) rozsnok 'pázsitfüvek családjába tartozó gyomnövény' nevére vezethető vissza. - B. HUSZÁR E. 2000. 35. - Az elpusztult település Sirok határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 256. 63 8 1829-ben a helybeli közbirtokosok a földmérő véleménye szerint megegyeztek a középkortól meglévő halastó lecsapolásában. E munkák elvégzésére Terpes, Szajla, Recsk, Mátraderecske, Mátraballa, Sirok falvak egy esztendei közmunkájára volt szükség. - HML IV-l/a/92. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1829. pag. 236. 63 9 Rácfalura lásd Recsk leírását. 64 0 A helynév szláv eredetű, s az ősszláv dronov 'gyep, gyepes' szóra vezethető vissza. KISS L. 1978. 174. 64 1 Tarna, ill. Torna vízneveink a szláv Ttrnava víznév átvételei. Ennek szótöve a szláv tbrm. = tüske, tövis, kökény szó. - KISS L. 1978. 652. 194
