Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Itt felemlítendőnek találom a nép szájából hallott azon mondást, melynél fogva ők erősen állítják azt, hogy Bocson a község közepén állott volna plébánia vagy paplak, ott, hol jelenleg a kántortanító-lak és oskola van; amelyet, t[udni]i[llik] a paplakot, egy nyári esőzéskor az árvíz eldöntötte, a pap asztalát egy rajta égő gyertyával elvitte, és azon helyen állott meg az asztal az égő gyertyával, hol jelenleg a bátri plébánia van épülve.'

0

0 A község lakosainak száma 784, melyből 761 római katolikus, 2 nem egyesült görög, 21 pedig zsidó. A lakosok általán véve földmívelésből élnek, mellette saját határok területén, az alább megnevezett dűlőkben gyakorolnak. I. Belső telek. Régenten igen szép gyümölcsösből állott, de most részint a hely vizes, sekélyes, részint a lakosok gondatlansága miatt némely része káposztás kerteknek, némely része réteknek használtatik. II. Báránylápa dülő: ez a község határának délre fekvő részét teszi. III. Kölyüd. Kőhányó hely van benne, melyből kihányt kő az építéshez igen alkalmas, nagyobb része szántóföld és rétekből áll a hegyesebb részein lévő szőlők most már egészen elhagyottak. IV. Bokásztó. Elnevezését hajdan lapályos helyén lévő csekély tóról nyerte, de ennek most semmi nyoma nincs. Ezen düllő hegyes részén lévő szőlők még most is műveltetnek, és meglehetős asztali bort adnak. V. Laposendrő. Egészben erdőségből áll. VI. Villó,

10

1 nagyobb része legelőkből áll. VII. Butaj puszta. Erről beszélik, hogy hajdan község volt rajta épülve, melynek a romjai már csak alig észrevehetők, ha ezt is az imitt-amott található téglákról, és vaj vastag cserépedények maradványaiból következtethetjük.

10

2 Kelt Bocson, július 26-án 1864. Barta Gáspár községi bíró Bíró László k[özsé]gi jegyző ugyanis az esztergomi érsek 1709 augusztusában elmozdította hivatalából a Rákócziszabadságharcot pártoló főpapot 1711 nyaráig. - SUGÁR I. 1984. 371-393. 10

0 A nevezetes árvízre két adatunk is van. 1730-ban az árvíz tönkretette a bocsi plébánia lakot. - Canonica visitatio 1767. DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1969. I. 516. - Majd 40 év múlva, 1770. júliusában egy újabb heves zivatar semmisítette meg a helybeli pap lakását. - SOÓS I. 1985.66. 10

1 Villó elpusztult falu Egerbocs déli részén, a Villói-patak mentén. - B. HUSZÁR E. 2002. 270. - Viló néven először 1413-ben említik. - KOVÁCS B. 1991. 209. - A helység neve szláv személynév: Wilió, Viljevó származéka, vagy esetleg a villogó szóra (a víz tulajdonsága) vezethető vissza. - B. HUSZÁR E. 2000. 43. 10

2 1295-ben Buthey, Buthe néven említi forrás. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 76. - 1480ban Bwthay puszta. - KOVÁCS B. 1991. 44. - Az elpusztult település Egerbocs és kisebb részben Hevesaranyos határában volt. - B. HUSZÁR E. 2002. 215. 49