Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
igen kiterjedt lapályos hely), Malomszög (kaszáló, mely a Laksó 9 6 folyó által egy szögelletet képez). Felső, Középső és Alsórészi Sugárok (hosszas, keskeny alakú föld darabok), Középső Nagy-nyilas (rétföldek nagy nyilasokban), Nagyhalom düllő (szántóföldek, hol egy halom találtatik). Zsigafeneki Nagydüllő (szántó, mely az ott lévő hasonnevű fenektől nyerte nevét), Kétút köze (szántóföld, mely két út között fekszik), Kis- és Nagy-Rózsás - Rózsásközép - Errejáró rózsás (földek, melyek véggel egy érre járnak), Úrifenekére járó (szántó, mely az „Úri" fenekre jár véggel, a név pedig az itt lakó Úri nemzetségtől származik), Kistelek (szántó, hol egy kör alakú fenek van), Tuzarész feljáró (az itt lakó Tuza nemzetség bírta), Szabó Imre rész (szántó, mely hajdan Szabó Imre birtoka volt). Sarudi útrajáró (szántó, melynek végében a szomszéd Sarud községbe vezető út fut). Kosállás (szántó, hajdan a kosnyáj részére kihagyott térség). Magas határ és Káportyás (szántók, hol egy magaslat és Káportyás nevű fenek van), Alsó, Felső és Középső nyilasok (rétföldek nyilasokba osztva), Bikaszög (rétföldek), Nagy Zsombíkos (nádas, hol sok nádtörzs zsombékokat képez), Zsombíkos szög (kaszáló, mely a fennebbi nádastól nyerte nevét), Fenek (ez állótavat jelent), Forgó (ez azon helyet jelenti, hol szántás közben az eke forog). 9 7 Bessenyő, május 28-án 1864. Az elöljáróság által Egerbocs Bocs község fekszik Magyarországion], Heves megyében, az egész község határának területe szántóföldekben 1076 hold, rétekben 393 hold, szőlőkben 164 kapás, legelőkben 644 hold és erdőkben 1240 hold, így összesen 3403 hold. A község eredetéről és megnépesítéséről mit sem lehet tudni, 9 8 lakosai valamint most, úgy pár századdal ezelőtt a katholika hitet vallották, amit az egri ősrégi megye névkönyve is tanúsít, midőn azt állítja előnkbe, miszerint 1600-tól 1657-ig volt boldog emlékezetű püspöke e megyének Telekesy István, midőn megyéjét meglátogatta, már akkor Bocson plébánost talált, most már mint fiókegyház a bátri plébániához tartozik. 9 9 9 6 Helyesen Laskópatak. 9 7 Besenyőtelek község földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1975. II. 96-103. lapokon. Viszont ott hiányzik a Laksó helynév, s a közreadott Pesty-féle határnevek sorában a forrásban szereplő Káportyás határnév helyett Háportyás jelent meg. 9 8 Az oklevelekben először 1292-ben említik Boch néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 73-74. - A település a nevét Boch nevű személyről kapta. - KISS L. 1978. 198. 9 9 Telekesy István 1633. augusztus 8-án született a Vas megyei Csömötén, 1715. március 3-án hunyt el Egerben. Eger püspöke volt 1699-től haláláig, két év megszakítással, 48