Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
4. Bessenyö község az egyházi anyakönyvek tanúsítása szerint 1768-ik évben említtetik legelőször, mikoron mint fiók hely egyházilag F[üzes]Abonyhoz tartozott. 9 1 5. Három Szabó testvér volt a legelső acvisitor 9 2; ezek a szomszéd Szihalom községből költöztek ide, az ezutáni népesítés részint beházasulás, részint birtokszerzés által történt, ekként lőn a népesség fokonként több [és] több. 6. A mostani helynév, ,J3esenyő" abból ered, mivel az 5-ik pontban érintett acvisitorok ezen helyet Tepély pusztával együtt bizonyos „Bessenyei" nevü családtól vásárolták. 7. Topográfiái nevek: Alsókis Csincsa-Alsónagy Csincsa-Felsőnagy Csincsa (az „alsó" és ,felső", sőt „középső" helynév onnan ered, mivel az 5-ik pontban érintett három Szabó testvér az egész határt maguk között három egyenlő részre osztották fel, mely ekként felosztatott részek közül egyik ,felső", másik „középső", a harmadik pedig „alsó" melléknevet kapott. Az alább majdan előforduló hasonló elnevezések szintén ezen okból származtak. Csincsakútra járó (szántóföld, mely véggel egy kútra jár), Bokros (szántóföldek, hol régente bizonyos nemű növény bokor alakban és nagy mennyiségben tenyészett). - Középső Tatárhányás, Dobre, Középső és Felső Pástrajáró (két utóbbi szántóföldek legyenek, melyek véggel gyepre (pástra járnak), Lójáró (szántó, mely oly fenék közelében fekszik, amely lovak járásául használtatott), Nagyfenek (terjedt lapos hely), Alájáró, Kishalom (szántóföld, hol egy halom létezett), Szőrháti 9 1 - Nagyosztály, Szárazbeői gyepre járó Szabó Imre rész (szántó, mely a szomszédos Szárazbeői puszta 9 4 határa közelében van, s mely régente a nevezett családé volt. Rókalyuk (szántó, hajdan sok róka tartózkodott e tájon), Paprét (helybeli egyház részére fenntartott térség), Bibiczlegelő (sok bíbic 9 5 szokja látogatni), Felső, Középső és Alsó részi kenderföldek. Vágott nyilas (derékon elvagdalt nyilasok), Felső, Középső és Alsó részi pörös (szántó- és rétföldek, melyek régente pör alatt voltak). Dögös, szántóföld, mely egy ott levő táltól nyeré nevét. Felső és Középső részi marhajáró (marhalegelő gyep), Nagyfenek (kaszáló, mely egy 9 1 A települést oklevélben 1278-ban említik először Beseneu néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 72. - A település elnevezése magyar eredetű, s besenyők szállására, településére vagy pedig besenyő nemzetiségű birtokosra utal. - KISS L. 1978. 107. 9 2 A latin szó jelentése itt birtokszerző. 9 3 A határnév az elpusztult Szőr falu emlékét őrzi. A települést legkorábban 1278-ban említi oklevél Cheur néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 137. - A település neve a szőrfű elnevezésből ered, amely egy pázsitfűfélét takar. - B. HUSZÁR É. 2000. 39. Az elpusztult falu Besenyőtelek és kisebb részben Mezőtárkány határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 262. 9 4 Szárazbő elpusztult településre lásd Átány leírását. 9 5 A bíbicre lásd Atkár leírását. 47
