Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
lyek között az első szám alatt csinos parókia, egy úri- és két uradalmi tisztilak, amellett kántor s tanítói és jegyzői lakok. 3. Volt puszta Bátor és puszta Dolna, most pedig a helységnek egyedüli neve Bátor. 8 2 4. Bizonyosan nem tudatik, régi időktől fogva. 5. Több századok előtt a nevezett alsó és felső helyekről. 6. Sem hagyományból, sem írott vagy nyomtatott emlékekből semmit. 7. Bátor községnek szántóföldje a tagosítás után két nyomásra osztatott fel, kinek földjei a körül lévő partok végett terméketlenek, legelője rossz, kaszálója közönséges. Erdő a méltóságos egri főkáptalané, nagy kiterjedésű, cseres, tölgyes és mogyorós fákból álló. A községi erdő tagosítás alkalmával legelő fejében adatott, szintén cseres, tölgyes, többnyire gyertyán és mogyorós csutaj 8 3 fákból állanak. A körül lévő határ dombjai 84 hányás, major 1, szőlő semmi, határja hegyes-völgyes, silány, terméketlen. A községen alól kevés távolságra vannak több csúcsos, kemény kőszikla bércek, ugyan a község mellett forráskút, melyből jó ivóvíz fakadozik, tó, folyó semmi. Patak, melyen 3 vízimalom, mely csak akkor forog, ha eső esik, az utcáknak neve al- és felvég. Végre Bátor községének határszomszédjai: Aranyos, Bocs, Szarvaskő, Bakta és Szék községek. Kelt Bátorban, július 16-án 1864. Jegyzette Helmeczy János jegyző Póta László bíró Ficzer János törvénybíró Hossó Gáspár hites választmányi tagok, bátri lakosok Bekölce 1. Bekölcze község Heves megyének Mátra járásához tartozik, mely járás székhelye Pétervására, s Borsod megyei Nádasd és Balaton községekkel határos. 2. A községnek csak egyféle neve él jelenleg, mely országszerte ismeretes. 8 2 A község legkorábbi okleveles említése 1283-ból ismert Batur néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. 70. - A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév etimológiailag azonos a török eredetű magyar bátorral. - KISS L. 1978. 95. Bátor török eredetű régi magyar személynév. Az ótörök nyelvekben a jelentése hős volt. - LADÓ J.-BÍRÓ Á. 1998. 36. 8 3 A csutaj tájszó Heves megyében, Borsod északi részén: fiatal fákból álló sürü erdőt takar.-ÚMT 1979. 1.927. 44
