Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
3. Hogy a községnek volt-e hajdan más elnevezése, arról misem tudatik, hanem mivel e község hajdan az apátfalvi veresbarátok apátságához tartozott, mely mezőváros Borsod megyében fekszik az úgynevezett Bélkő vagy Bélakő hegység alatt, hihető, hogy Bekőcze vagy Bélkőcze nevet viselt. 8 4 4. A község mikor említtetik legkorábban, arról semmi bizonyos nem tudatik, mert arról sem írás, sem hagyomány nincs; csupán egy kis harangja van a községnek, melyen e felírás olvasható durva metszetű betűkkel „Bekocsi haran. 1665." Hanem régiségét igazolják a község határában itt-ott létező verem és pince csoportozatok, melyek ásásáról misem tudatik, bár régóta romban hevernek. 5. Honnan népesítetett a község? Bizonytalan, mivel a jelenben élők arról mitsem tudnak, s csupán egy Bartók nevű családot emlegetnek, mely Méréséről (Borsod megye Sz[en]t[éteri] járásában fekszik) származott ezelőtt már 200 évvel, s mai napig is Mercsei ragaszték nevet visel. 6. A név eredetéről vagy értelméről semmi bizonyos sem tudatik, mert sem hagyomány nem maradt fenn az ősökről, sem írott vagy nyomtatott emlékek nem léteznek. 7. A község határában előfordulnak a következő topográfiai nevek: Kápolna mege, hol hajdan egy kis kápolna állt, Császa, völgybeli szántóföld, Körtvélyszer, feriasszó, szőke lápa, edényvölgy, lapúas, gözühegy, farkassza, kötető, vígvölgy, gódornya, mind hegyes és vegyes fekvésű szántóföldek, a balatoni és ördögfalvi puszta határok mellett. 8 5 Perekonnya berek, bokros hely, Ortvány, hajdan berekből ortatott 8 6, gát, a község mellett létező kaszálók, tóhely, szintén kaszáló, hol hajdan nagyszerű halastó vala, úrrét, szintén kaszáló, régente a volt földesúr kaszálója volt, kisvégény, kurt esvány, medves, szögpart, tetülápa, csaba, szurdokalj, mind szántóföldek, kallakú, berek, bokros hely, legelő a csehi határszélen, ereszvény, erdő, dobó oldal, szántóföld, áros szállásul, jó berkes, erdők, pinczeberke, szintén erdő, az ottan létezett s most romban heverő pincékről és vermekről, melyek a községhez Vi órányi távolban vannak, neveztethettek el, s fekszik a szűcsi határszélen. 8 4 A település első okleveles említése 1300 körül keletkezett iratból ismert, ahol a falu nevét Bukulche alakban jegyezték fel. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 71. - A település neve a bükkös jelentésű szlovák Bukovica szó származéka. - KISS L. 1978. 99. 8 5 Ördögfalva elpusztult település Mikófalva határában, 1484-ben említik először. KOVÁCS B. 1991. 153. - Keletkezéséről annyit lehet tudni, hogy a béli apátság és a Bél nemzetség között 1282-ben történt birtokfelosztás után jött létre. - KOVÁCS B. 1996. 25. A település neve a gonosz jelentésű magyar ördög jellemnévtől kapta nevét. - B. HUSZÁR É. 2000. 32. 8 6 Értsd: irtották. 45
