Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A Kurucz lápa s az Oroszvár nevü erdődűlök bírhatnak valamely történelmi nevezetességgel, mely a Gyöngyvirág erdő hegyláncolattal szemben Vi mérföld hosszú, keskeny toroknyílást képezvén magaslatán - honnan tiszta időkben, sőt Alföldre le a Tiszáig terjed a kilátás - hihetőleg a törökök által készített földsánc erősség tornyai jelenleg is láthatók. Ezen szoros völgyön kígyózik által mindenütt egy jelentéktelen hegyi patak mellett a Gömör s nógrádi útvonal, mely a Gyöngyvirág magaslatáról a szemlélőnek különben ritka szép látványt nyújt. Ezen magaslat alatt dél felé, s vele kapcsolatban fekszik az Őrhegy dűlő, előbb ritkás erdő, jelenleg szántóföld. Közvetlenül a község északi részét, honnan a déli völgynyíláson 2 mérföldre terjed a kilátás, s mely mint nevéről gyanítható egykor az Oroszvár erősség -, mint szintén a törökök által bírt szomszéd siroki és szarvaskői várak egyvonalú középpontja őrének lehetett szolgálatára. A patak, mely a községen keresztülfolyva délnek tart, s 2 m[ér]földet alább Füzes Abonynál már Laskó vizének neveztetik Poroszlónál az Eger vizével egyesülve a Tiszába szakad. 6 8 Továbbá a tó, mely a község északkeleti részén erdők közötti hegytetőn vagyon, mint ritka természeti nevezetesség, nem csekély figyelmet érdemel. 6 9 Ez mintegy 2000 négyszögölnyi téren álló, egész körű az a hegymagaslat katlan alakú lapályán, melynek eredetéről a hagyomány a községben ezt tartja: még élő öregeink apjaik - mintegy 100 évvel ezelőtt - gyermekkorukban azon a tájon legeltetvén ökreiket, ott hol jelenleg a tó áll, mint tiszta gyepen -, melynek közepén egy nagy kő alatt forrás volt, tekéztek - a nép nyelvén mancsoztak -, s a tekemancs e kö alá gurult, s hogy azt ki vehessék a játékot folytatandók, a nagy követ rudakkal feszítették föl, de az elfojtott forrás ekkor oly erővel tört elő a föld színére, hogy az ökrész fiúk letett felső ruháikat is alig érkeztek fölkapkodni a vízroham elől, sőt egynek szűre s kalapja ott is maradt, és a föltolult víz félóra alatt az egész tért elborítá. Báró Fischer néhai egri érsek, mint földesúr, 1816-ik év körül e szép természeti kincset karókkal rendelte bekeríteni, s teknő-békás tóra alakíttatta, s a tóőr sziklába vágott kunyhójából - mely jelenleg is áll ügyelt a tóra, e főpapnak halálával azonban elpusztult a tóból is a teknősbéka, s a községnek rendes kenderáztatójává változott, s mindamellett, hogy ezen célra mintegy 40 év óta használtatik, s a kendernek víz alá nyomatására használni szokott mintegy 500 szekérnyi föld évente bele temettetik, a tó régi kiterjedésében áll, s közepén 10-12 ölnyi mélységű. Ezen tó közelében, szintén a hegytetőn, nyugat felé vagyon még más két ingoványos fűvel benőtt tó, mely arról neve6 8 Az Eger patak és Laskó nem egyesül, a Laskópatak Sarudtól keletre ömlik a Ti szába, illetve a Kiskörei Víztározóba. - Magyarország földrajzinéviára II. Heves megye, 1980. Térképmelléklet. 6 9 A természetes állóvizekben szegény Bükk hegység területén valóban természeti ritkaság az Egerbaktai-tó, amelynek medencéjét suvadás gátolta el. 40
