Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Verpelét Verpelét hajdan Velprech-nek nevezteti, mint a régi iratok bizonyítják, 1047 fekszik Heves megye, Tarna járás északi részén, magyar mezőváros 3466 lakossal, határának északi részén, a várostól mintegy 2000 ölnyi távolságra fekszik az úgynevezett Hagyóka, mely jelenleg szőlőnek használtatik. Hagyóka nevét azért kapta, mivel Verpelét város a tatárjárás előtt azon helyen feküdvén, minthogy a tatárok által egészen feldúlatott, elpusztult, a megmaradt lakosok azon helyet elhagyván, lakházaikat a sokkal laposabb helyre, azon helyre t[udni]i[llik]: hol most Verpelét városa fekszik, kezdették építeni. Továbbá ugyancsak Verpelét városának nyugati részén, a várostól mintegy 3000 öl távolságra fekszik az úgynevezet Földvár, mely emelkedettebb helyen földből felhányatott nagyobb dombot képez. Földvár nevét azért nyerte, mivel a tatár és török háborúk alkalmával ezen emelkedettebb hely a jobbról szomszédos siroki, s a balról határos felsőnánai erős váraknak őrszemül szolgált, s ellenség közeledtekor ott felállított őrség által az említett várakban jel adatott. 104 8 Találtatnak e város határában következő nevezettel bíró dűlők, szőlők és csapások úgymint: Debrői dűlő: a debrői útról, Egri dűlő: az egri útról, Szóláti határra járó dűlő: Szólát falujától, Pallag fői dűlő: parlag földjéről. Hagyókai szőlő: a város előbbi fekvéséről, Tilalmas oldali dűlő: a tilalmasról, Ereszvényi dülő: a leereszkedő lapályáról. Kertallyai dűlő: a kertekről, Subaföldi dűlő: az ott agyonvert Suba nevű kerülőtől, és Padoki dülő: az azon volt padokból készült hídról nevezve. Verpelét, december 10. 1865. Laurechik jegyző Zaránk 1. Heves és K[ülső]-Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] vármegyék Tarna járásában fekszik Szaránk község. " W 7 A község első említésére, s a helynév erdetére lásd Verpelét korábbi leírását. A verpeléti Földvár a falu templomától 3 km-re ÉNy -ra, egy széles, lapos, 214 m magas hegyháton épült. Típusát tekintve ún. földhalomvár {„motte"), s a Mátrában e tipust egyedül képviseli. A nagyjából köralakban húzódó, mára erősen elszántott, kb. 20 m széles árokkal körülvett, 160-180 m átmérőjű terület közepén egy 7 m magas mesterséges földhalom emelkedik. A feltevések szerint az Aba nemzetség Verpeléti ága építhette. - NOVÁKI Gy.-BARÁZ Cs. 2000. 19-20. 325
