Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

helyezze, készíttette ezen, úgy látszik védelmi állásul szolgáló sáncot, illetőleg erősséget. Mások pedig azt állítják, hogy Attilá[nak], Magyarország királyának két fia lévén, hogy tehát ezek Magyarországot külön bírhassák, kétfelé választák, s azért húzatták volna ezen árkot, hogy ez lett volna a határ-mutató. Sokan pedig azt állítják, ami legvalószínűbb is lehet, hogy egy uralkodó ezen Csörsz árkát azért húzatta volna, hogy a Dunát a Tiszával összeköttetésbe hozza, hogy így a jövet-menet a hajókázás által gyorsítva, s az Alföld s e vidéken lévő termény és egyéb kereskedelmi cikkek élénkebb forgalomba helyezése elérettethessék. Tarna folyó: ez folyóvíz, mely víz mentén a falu bal oldalán folyik, s mely itt soha ki nem szárad, s amely Gömör megye Zombor községén

104

5 keresztül a hegyekből, Sirokon, Szt. Márián, Verpeléten, Feldebrőn, Aldebrőn, Tófalun, Kápolnán, Kompolton, Kaálon, Tarna Bodon és Tarna Zsadányon keresztül, a zaránki, fügedi határt érintve, Viszneken keresztül, érintve a Tarna Erki határt is, eltér Tarna Eörsnek, s onnét Jász Jákóhalmán és Jász Dósán keresztül az Alattyáni és Jánoshídjai határain folyik össze a Zagyvával, s ez együtt Újszászon és Rékason keresztül a Tiszába folyik. Majzik folyó:

104

6 ez szintén folyóvíz, mely a nagyúti pusztán Tarnócza folyónak neveztetik, de igen gyakran nyáron át egészen is kiszárad, ősszel és tavasszal vizenyős időjárás alkalmával Zsadányon oly nagy, hogy gyakran házakat is rombadöntöttt már, s a határ Mátra oldala felőli szántó- és rétföldeket vízzel elborítja annyira, hogy a szántó- és rétföldeken a lovakat úsztatni lehet, ezen Majzik folyónak néveredetéről írásbeli hagyomány nem létez, de szószerint onnét veszi néveredetét, hogy ezen folyó mellett egy Majzik nevezetű földesúr lakván, aki e folyón átutazó egyéneket, mikor t[udni]i[llik] a víz nagy volt, azon áthozni és átvontatni igen szívesen segített, s ezért róla nevezik Majzik folyónak, mint állíttatik, de ez oly rég történt légyen, hogy annak keletkezése idejéről emberek nem emlékeznek. Az itt elősoroltakon kívül Tarna Zsadány községben avagy határában semminemű történeti nevezetesség nem találtatik. Kelt Tarna Zsadányon, december 10. 1865. Vona Pál bíró Búzás István jegyző, névíró 104

5 A község neve nem Zombor, hanem Zabar, ma Nógrád megyében, itt ered a Tarna. -Magyarország földrajzinév-tára II. Nógrád megye, 1980. Térképmelléklet. 104

6 A mai neve hivatalosan Tarnóca-patak. - Magyarország földrajzinév-tára II. Heves megye, 1980. Térképmelléklet. 324