Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
adott magyarok története könyvében is, 94 0 ahol több várak között, melyeket a cseh vezérektől a magyarok visszafoglaltak, Pata legelsőnek említtetik. Emlékezetes a temploma, mely gótívekkel építve, s kemény pataki kövekből rakott fallal körülvéve a csehek által állíttatott 94 1 igen magas toronnyal és egy 17 mázsás haranggal, mely 1530-ban öntetett, s tartott a harang 1844-ik évig, ekkor elhasadván újraöntetett, 94 2 a községnek népessége arról, hogy mind a temploma, mind harangja már akkor is ily nagyszerűen kívántatott, jelessége kitűnik. Benépesítése idejéről azonban nem tudhatni semmit, miután a történelem bizonyítja régiségét. A lakosság most tiszta magyar ajkú, éspedig a jászokkal rokon nyelvészeti hasonlatossággal. 94 3 A Várhegy tetején semmi épület, de romjai sem láthatók, melyből kitűnik, hogy csak sáncokkal és árkokkal körülvett meredek oldalon volt az erőssége, a temérdek égett föld bizonyítja, hogy leginkább faerődítmény lehetett, miután az ostrom következtében még a kövek is összveégve és olvadva találtatnak a földben. 94 4 Most azonban tányér alakú tetején szép szőlő plánta 94 5 díszlik. Déli oldalának egyik részén mintegy 300 pincék beásva léteznek. Volt a vár mellett, alacsonyabb domb tetején kis templom is, melynek romja egy kis dombot képez a szőlők között, és ez Szent Péter tiszteletére volt építve, ezen temlomocska körül szőlő tenyész, és a helyet póczi szőlőhegynek nevezi a nép emelkedettsége tekintetéből. 94 6 A községben semmi nevezetes hely vagy utca nem létez, mint egy domb, mely Gyöngyös felé Patócs: a községből partot képez, és ezt a nép patócs névvel nevezi, eredeti okát, miért nyerte ezen nevet, nem tudni. Nyitra: szintén a községből Pásztó felé kivezető part az országútba egy kis kápolnával, melyet a nép a dombról nyitrai kápolnának nevez. 94 0 Szekér Alajos Joakim (Komárom, 1752. VII. 5. - Kolozsvár, 1810. IX. 26.) előbb Ferenc-rendi, majd ciszter szerzetes. Fő műve: Magyarok eredete, a régi és mostani magyaroknak nevezetesebb cselekedeteivel együtt. I-II. Pozsony-Komárom, 1791. - KENYERES Á. 1969. II. 736. 94 1 Ez tévedés, a husziták csak 2 hónapig tartózkodtak itt 1460-ban. A templom építésére lásd LÉVÁRDY F. 1992. 1-16. 94 2 Az 181 l-es canonica visitatio szerint a 12 mázsás nagyharang 1500-ban készült, 1843-ban megrepedt, és az egri Bernecker Mátyás harangöntő újraöntötte. DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 213. 94 3 A falu nyelvjárási sajátosságaira lásd FÜLÖP L. 1999. 43-51. 94 4 A gyöngyöspatai várra lásd KOVÁCS B. 1974. 235-243. 94 5 Értsd: friss telepítésű szőlő. A plánta vagy palánta jelentése sarjadzó vessző, hajtás, fiatal növényi sarj. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. V. 769. 94 6 A Gyöngyöspata-Póctetőn feltárt XI. századi esperesi Szt. Péter egyház a vártól keletre épült a mintegy 4 hektár kiterjedésű erődítmény sáncokkal övezett falain belül. Történetére lásd SZABÓ J. Gy. 1985. 5-76. 296
