Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Pipis hegy: A község északi részén fekvő kis köves domb, melynek oldalában szint;n pincék vannak építve, elnevezésének okát nem tudni. Kecskekő: Egy jó nagy kopár hegy nyugatról, melyen nagy kősziklák merültek ki 94 7 a földből, nevezetét nyerhette, midőn erdőség volt, kecskék legelője lehetett, s így kecskekő nevét attól nyerhette. Barátrét: Egy kis térség a község mellett, mely eddig csak libalegelőnek használtatik, hihető, hogy régente kaszálója lehetett a barátoknak, 94 8 kik hagyomány szerint a népet tanították, és Fajzaton egy, a községhez közel eső pusztában laktak. 94 9 Csobod: Egy völgyecske, melyen szántóföldek, e között pedig egy patak folyik be a községbe, e mellett egy másik völgy. Labodás: Ezen is egy kis víz csörgedezik, mely több forrásokból származik. Jobbágy oldal: Egy terjedelmes dülőföld, elárkosodott partoldal, ennek tetején egy kis köves hely Jenczel nevezet alatt ismeretes, ezen oldalon van egy itatókút is, melyet Lógónak neveznek. Bika völgy: Egy rendetlen, elárkosodott mély völgy. Pallás: A Bika völgy feletti tető, mint magasan levő földek neveztetnek így. 95 0 Kis-hegy: Egy berkes hely az erdő mellett. Szurdok hegy: Erdővel benőve. Monyas völgy: Ezen szurdoki erdő mellett lehúzódó völgy, mely elválasztja a patai határt a jobbágyi határtól. Rongyos kút: Egy igen jeles forrás, gyógyerővel bír, onnnét nyerte nevezetét, mivel régente egy nagy bokor volt a kút felett, s az úton járók a fekélyes vagy köszvényes tagjaikat benne megmosván, szokás szerint mindenik hagyott a bokorra akasztva egy darab rongyot, s így sok rongytól rongyos kútnak neveztetik, jelenleg fürdőház is létezik mellette, Szurdoki fürdőnek hivatik. 95 1 Eged-völgy: Egy berkes völgy, mely csak baromlegelésre használtatik. Mész-oldal: Ahol sok mészégető gödrök mészégetésre ásattak, jelenleg csak tövisekkel s bokrokkal benőtt baromlegelő. Kómár völgy: Ugyancsak baromlegelésre alkalmas berkes völgy. Értsd: emelkedtek ki. A barátok valójában jezsuiták voltak, akik 1731-ben kapták meg az uralkodótól Fajzat pusztát, s a rend 1773-ban történt felszámolásáig birtokolták azt. DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 244. Fajzat puszta elpusztult falu helye, amelyet először 1275-ben említ oklevél Fayzad néven. Az elpusztult település Gyöngyöstarján határában ma egy lakott külterületi hely. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 91. - A helynév Árpád fejedelem egyik unokájáról, Fajszról nyerte nevét, melynek jelentése faló, falánk volt. - KISS L. 1978. 211. Az elnevezés alapja a padlás szó. A szurdoki fürdő 1753-1864 közötti történetére lásd CSIFFÁRY G. 1999a. 52-63. 297
