Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A Holt Tarna bal partján egy felemelkedett halom Paphalma nevezettel bír, mely nevet a pap birtokába lévő földrészről nyert. A községi közös legelő a falu keleti és északi részén terjed el. Az urasági birtok szántóföldekben áll, az úgynevezett kereszt dűllő nyugati részéből, a nagyréti kaszálóból és Bottyán szögi kaszáló és szántó táblából, mely földrész nevezet a szomszéd határföldbirtokos gróf Batthyány nevéről nyerte, mivel a nevezett birtokba beszögellik, az Erki berek a Tarna folyó bal partján szil- és mocsárfáival vegyes, vízjárásos hely, itt van egy domb, mely pincze halomnak neveztetik az alatta régenten felfedezett pincéről. A Svájcer járási legelő, mely hajdan svájci marhák legelője volt. Ökör járás, mely rét régebben a jármos ökrök legelőjéül szolgált. Erki szőlő homok, emelkedettebb helyen, nevezetes az itt található római temetkező edények darabjairól. 8. Határa keletről fogacsi puszta, 93 7 délkeletről jászszentandrási puszta, délről Örs községe, nyugatról Visznek, északról Zaránk község határai. [Dátum és aláírás nélkül.] Gyöngyöspata Pata hajdani város a Gyöngyösi kerülethez tartozik. A községnek szóbeli hagyomány szerint ősneve Póta vala, hogy miként változott Pata névre okadatok hiányoznak -, annyi bizonyítékkal azonban élhetünk e tekintetben, hogy a községnek neve a vártól, mely a község északkeleti oldalán egy magas hegy tetején állott, s ezen várat a történeti könyvek bizonyítása szerint Ed és Edömér hadvezérek, kik a Mátraságot nyerték hadi jutalékul, ezek unokája, Póta herceg építette, s azt saját nevére keresztelte. 93 8 Ezen várat a cseh vezérek 1442ik évben elfoglalták, s azt egész 1462-ik évig bírták, s ekkor Pata a csehektől elvétetett 93 9 a magyar hadvezérek által, és így Pata név legelőször tehát az egri archívumban leírt akkori egri püspök, Héderváry László hadvezér által, ki az ostromot vezette, említtetik, de említtetik a Pata név a Szekér történetíró által kiFogacs elpusztult községre lásd Tarnaméra leírását. A község első említésére, s a helynév eredetére lásd Gyöngyöspata korábbi leírását. A várat 1460. április 19-én foglalták el Zagyvafői Andriskó és Uhrik huszita vezérek. mintegy 600 katonával. A várat Rozgonyi Sebestyén a király parancsára kb. 2000 fővel 1460. május l-jén körbezárta, majd Héderváry László egri püspök is ideküldte a saját katonáit. A megerősítésükre július 4-én Mátyás király tüzérséggel kiegészült csapatai is ideérkeztek. A husziták 4 nap múlva feladták a várat, a király felgyújtatta az erődöt. - KOVÁCS B. 1974. 235-240. 295
