Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
esztendőkben azért alkalmatlan a közlekedés, mert a hegyekből lerohanó víz a községen hosszában folyik végig, a víz elapadása után is csak a víz által ásott számnélküli kisebb-nagyobb gödrök összehúzása után lehet szekéren végig menni, mely munka nem csekély kézi erőt emészt fel. A lakosok házai mind szalmával vannak fedve, s belülfütők, 89 1 melyek az utast vagy idegent annál inkább meglepik, mert ezen házban semmi sincs egy asztalnál, s körül a fal mellett lóca, melyek nappal ülő, éjjel pedig nyughelyül szolgálnak, ezen szobájukban étetik sertéseiket s mindennemű apró marháikat. Lakosai mind magyarok s róm[ai] kat[olikus] vallásúak. A község mikor keletkezett s nevét honnét vette voltaképpen, tudni nem lehet, hanem a népmonda szerint az első megszállót Sulyoknak hívták, azonban méltán lehet a tatárjárásra tenni azért, mert a mostani község délkeleti magasabb részén, a volt falunak maradványai mintegy 600 lépésre most is láthatók, és a lakosság előtt felső falu név alatt ösmeretes, kik lakták, vagy hová húzódtak és a mostaniak azoktól származnak-e, azt tudni nem lehet, hanem annyi világos, hogy a szomszéd Lengyendi puszta mellett volt templomba jártak az Isten imádására, a templom romjai most is láthatók, és a templom melletti tér, mely most szántóföld, Egyház Magosnak neveztetik. 89 2 Az egész község lakossága kezén van 10 lA volt úrbéri telek, földesurai voltak az Almássy nemzetség, Gyürky, Baloghy s Ruttkay. Ami a bátonyi határt illeti, szántóföldjei emelkedettebb helyen vannak, s csak kevés lapos földje, rétje pedig úgyszólván semmi. Dűlök nevei: Nagykő allya, Hosszú, Tó, Borsos, Víz völgy, Szőllők, Akasztós, Semeteg, Egyház Magos, kertmege, Bibiké kút s Szarisznyó. Hátas verő, Kormos; ezek legelők. A bátonyi határban igen nagy mennyiségű kőszén találtatik, jósága azonban még ekkoráig nincs megállapítva. 89 3 A bátonyi erdőkben van Medve barlang, itt a monda szerint medvék tartózkodtak, most azonban már csak a neve [él]. Cseterna vagy Csatorna kútja. Ezen víz a népmonda szerint a hegyi vizek között a legjobb, s mint ilyent, hogy használni lehessen, csatornák által vezették az alsóbb helyekre. Mindkettő az Almássy uraság birtoka. 89 1 Ez időben a lakóház egyetlen tüzelőberendezése a kemence volt, amit a házban helyeztek, s a lapos kemence a helyiség egyhatodát foglalta el. A belőlfütős házaknak nem volt kéménye, a füst szabadon szétömlött a helyiségben, ahonnan az ajtón vagy az ablakon keresztül távozott a szabadba. Az alacsony mennyezetű házak nem tették lehetővé, hogy a kemence szája fölé kürtőt építsenek. - ZÓLYOMI J. 2000. 59. 89 2 A község nevének első említésére és a név eredetére lásd Nagybátony korábbi leírását. 89 3 A nagybátonyi szénbányászat történetére lásd SZVIRCSEK F. 2000. 314-348. 283
