Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
hajtja, s onnan kígyózva a helység közepén áthaladva Eger folyamával egyesülten a Tiszába rohan. A mulatóhely mellett nem messze távolságra az urasági nagy vadaskert foglalja el figyelmét a vizsgálódónak, jóval előtte igen csinos ízléssel épült fővadászi lak, sajnos hogy jelenben a vadaskert igen keves vadakkal bővelkedik. 84 9 Nevezetes hegye a Peskő, melynek tetején saskeselyük tanyáznak, 85 0 alatta mintegy 150 négyszögöl körüli barlang van, említést érdemel a helység keleti részén délnek nyúló Várhegy, melynek tetején hosszában 300 ölre nyúló bástya alakú építmény romja látható, mely hihetőleg az egri várőrséghez tartozhatott, de az épület maradványának a legrégibb korszakokból valónak kelletik lenni, miután arra azon adat szolgálhat zsinórmértékül, hogy a meszet és cementet az alapban létező kövekből meghasonlítani 85 1 nem lehet, s a mész is már kő alakzatban alakult át. Mely épületek romjai között legközelebbi években óriási nagyságú sarkantyú vasból és cserép görög lámpa találtatott. 85 2 Találtatik a hegyek gerincén szürke márvány, palakőbánya, 85 3 mi azonban nemigen míveltetik, úgy nagy mennyiségű mészkővel, mely nagy számban a mívelés jótékony hatásának örvend. 85 4 Találtatnak végre hegyes erdőségeiben szemericze fák, mely a bőrfestésnél igen dicséretes haszonvétel mellett fordíttatik. 85 5 84 9 A felsőtárkányi egri püspöki, illetve érseki vadaskert 1493-1873 közti sorsára lásd CSIFFÁRY G. 2002. 489-490. 85 0 1 851-ben származó adat szerint nem saskeselyű, hanem szirti sas (Aquila chrysatos) fészkelt a Peskőn. - FÉNYES E. 1851. IV. 181. 85 1 Megkülönböztetni. 85 2 A felsőtárkányi Várhegy két közel azonos magasságú (669, 660 m) csúcsból áll, melyet keskeny nyereg köt össze. 1962-ben és 1964-ben régészeti ásatást végeztek a délnyugati (magasabb) csúcs alatt. Legalul a neolitikumot gödrök képviselték. Felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai kerültek elő, ennek későbbi szakaszában a korábban erődítés nélküli telepen megépült a sánc is. Feltártak késő bronzkori gödröket, tűzhelyeket és házakat. - NOVÁKI Gy. 2002. 359. - A Várhegyen valóban előkerültek középkori falmaradványok és leletek is. - FODOR L. 2003. 387. 85 3 A felsőtárkányi márványbánya 1750-1820 közötti működésére lásd CSIFFÁRY G. 1996. 57-60. - A felsőtárkányi palakőbánya 1788-1900 közti működésére lásd CSIFFÁRY G. 1996. 60-63. 85 4 A felsőtárkányi Várhegyi mészkőbánya XVI-XX. századi működésére lásd CSIFFÁRY G. 1996. 97. 85 5 A szömörce vagy cserszömörce (Cotinus coggygria Scop.) meszes lejtőket kedvelő magas, 12-17% csersavat tartalmazó növény, amelyet a törökök telepítettek be a XVI-XVII. században Magyarországra, s anyagát a bőrcserzésre használták. CSIFFÁRY G. 1996. 80.; A magyar nyelv értelmező szótára 1966. VI. 391.; SCHACK B. 1929. 382. 272
