Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A község azonban igen régiségénél s emléken túlhaladottságánál fogva is csak mint felső tárkány neveztetik, s más néveni említésére semmi adatok sem szolgálnak. A községet korábbi homály fedéséből egyedül néhai gróf Barkóczy Ferenc egri püspöknek teljhatalmú prefektusa, Dobay Károly által több magyarországi [főtisztelendő] káptalanok levéltáraiból megszerzett adatok utáni, az egri püspökségi jószágot illetőleg 1761-ik évi leírásból felsőtárkánynak eredetéről mi sem találtatik, hanem azon leírásból olvasható, miszerint a b[oldog] emlékezetű Rozgonyi Péter egri püspök a Felső Tárkányon alapított cartusianus szerzet iránti különös tiszteletből felső tárkány jövedelmét azon szerzetnek ajándékozta 1425-ik év után, 85 6 később pedig herceg Bocskay 85 7 és Thurzó György nádor által elfoglaltatván, elidegeníttetvén 1633-ik évben Lósy Imre egri püspök ismét az egri püspöki jószághoz csatoltatott, s mai napig oda tartozik. Megemlítést érdemel, hogy miután 1009-ik évben Kataprán 85 8 említtetik egri püspöknek, mint közvetlen földesura máig az egri érsekség, ugyanazon korban lévő püspökséghez is tartozni kelletett, ebből lehet következtetni, hogy felső tárkány mint földesúri birtok 1009-ben megvolt, s hogy eredete s népesítése még korábbi, azt tanúsítja a Várhegyen lévő bástyarom maradványa. 85 9 Felső Tárkány község határa még következő regényes elnevezésű dűlőkkel bír: Tagos düllő: szántóföld mérsékelten emelkedve. Torok: silány mocsáros kaszálórét mélyedettségben, fekvése miatt neveztetik. Nyavalyás: silány szántóföld, szorgalmas munká[s]t ki nem elégítése tekintetéből nyerte nevezetét. Miklós völgy: mint mélyedett völgyben fekvő silány kaszáló. Miklós nevü birtokosától nyerhette nevét. 85 6 Pontosítva: a karthauzi kolostort 1332-ben Dörögdi Miklós egri püspök alapította. Az alapító Felsőtárkányt és Zsércet, Egerben egy kőházat és alsótárkányi birtokrészeket adományozta a kolostornak. Majd Rozgonyi Péter egri püspök a tárkányi birtokokért Noszvajt adta cserébe. - KOVÁCS B. 1987. 105. 85 7 Tévedés, Bocskai István (1557-1606) nem volt herceg, erdélyi fejedelem volt 16041606 közt. A félreértés az erdélyi fejedelem princeps Transsylvaniae latin titulusának egyoldalú fordításából származhatott. 85 8 A név helyesen Katapán. - SUGÁR I. 1984. 15-16. 85 9 A legújabb kutatások az egri püspökség alapítását 1004. évre datálják. Az, hogy Katapán lett volna az első egri püspök, minthogy írásos forrás sehol nem említi, ezért pusztán kegyes feltételezésnek tekinthető. - SUGÁR I. 1984. 15-16. - Az egri püspökség felállításakor a falu nem tartozott a püspökség birtokai közé, viszont 1261ben a falu helyén lévő Feltárkány és Altárkány más birtokokkal már a püspöki javak részét képezte. - KOVÁCS B. 1987. 27-29. 273
