Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A község határában előforduló topográfiai nevek: Rókás fertő, vízállás hely, melyben nád és sás termett. Rókás dűllő, kaszálóhely. Első düllő, Közép dűllő és Szőllőre járó dűllő, valamennyi lapos és partos szántóföld, homokos természetű. Túzok part dűllő, legelőül használtatik, van ezen dűlőben egy igen szép halom, mely Tűzök halmának neveztetik. Mohár, részint lapos, részint emelkedett legelő, a Tisza bal partján fűz- és nyárfaerdővel, itt az régibb időkben rév volt. Morotva, folytonos vízállásos hely, mely a Tiszának áradásából szaporodik. Homok csárda tanya, a Holt Tisza közelében. Megjegyeztetvén, miszerint a község a Tisza partján fekszik, szomszéd határos pedig T. Füred mezőváros, Szőllős község, Domaháza puszta 79 3 és Poroszló mezőváros határaival. Kelt Tisza-Örvényben, 1864-ik év június hó 18-án. Koska István bíró Tiszaszőllős Tisza Szőllős községnek más neve nem tudatik. Hogy mikor említtetik legelőbb, arról tudomása nincs senkinek. Általános hiedelme az öregeknek, miszerint e község lakói még a legelső megtelepedett magyarok maradékai, hogy valahonnan népesíttetett volna, nem emlékeznek. Nevének értelme bizonytalan. 79 4 Van ugyan szőlőkert a határban, de nem túlságosan. Hacsak onnan nem nevezték így, mert igen jó, állandó bora terem, e környékben a legjobb. A község északkeleti részét a belső részektől széles, vízállásos hely, az ún. Kis Gellért-ről választva Vadasnak, délnyugati részét, a szintén víziútnak nevezhető Petykértől választva topáncsnak hívják. Egyik név értelmére sem emlékeznek. Nagy Gellértnek a Kis Gellért délkeleti széles terjedelmű folytatása neveztetik, egy gát a faluba vezető Gellértgát által választva. A Gellért medrivel csaknem párthuzamosan vonul keresztül a nóborda nevü vízállásos hely, most már kertekre szaggatva, csak a templom irányában van még használatlan állapotban. magyar Örém, Örény, Örvény halászó hely jelentésű főnév. A Tisza előtag a Tisza menti fekvéssel kapcsolatos. - KISS L. 1978. 646. - A falu határában lévő Templomdombon egy XV. századi templom alapfalai és a régi faluhely nyomati láthatók. 1870-ben a romok közül termésköveket, harangot, szenteltvíztartót stb. ástak ki. Archaeológiai Értesítő, 1870. III. 165. 79 3 Domaháza elpusztult falura lásd Tiszaszőllős leírását. 79 4 A községet legkorábban 1256-ban említi oklevél Zeuleus néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. in. 137. - A Szőlős elnevezésű települések kapcsán joggal feltételezhető, hogy elnevezésüket a középkorban jellemző vadon kúszó szőlőről nyerték. - B. HUSZÁR É. 2000. 39. 252
