Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Nagyaszó szántóföld a falutól délre, partos víz nem járta föld, melyet az aszó ér választ el a délnyugati irányban lévő Kisaszótól, mely szintén szántóföld. A Nagyaszón falut mondanak, hogy volt hajdanában. A rácjáráskor 79 5 itt temették el az idevaló Kovács Istvántól cselvetés után megölt rácvezért, akivel hívei által eltemetett drágaságait, arany karperecét, arany bogiarait, s több efféle arany készületeket ezelőtt mintegy húsz évvel lelte meg egy idevaló cigány, s ásta ki több más ember, először a víz öblögetvén el lassanként a part oldalait. 79 6 A Nagyaszótól keletre van a tajbok, sziksós, posványos tó, továbbá a tarjány dülő, mely a Kispáncélos dűlővel van összeköttetésben, ettől ismét keletre fekszik a Nagypáncélos dülő, melyen 3 halom van: a lyukas, magyar és a papmiklós halom. A lyukas és magyar halom alatt nyúlik el a sósfertő, vízállásos, terméketlen lapály. Mindezen érdekes elnevezések értelméről, fájdalom, éppen semmi felvilágosítást sem tudnak nyújtani. A Nagy páncélostól északkeletre van a Vinceföld, hajdan Vince nevú gazdájától, odább a Balázshalom, a mellette lévő mocsár Balázsfertő, ettől délre a Szilvölgy, hol hajdan szilfaerdő volt, most szántóföld. Ez összeköttetésben van a rókás lapossal, kétségkívül a benne lappangott rókákról nevezve így. A mellette keletre elnyúló szántóföld rókásdülö. Szintén a lapos mellett elvonuló Füredről Igarra vezető úton lévő csárda is ró&ásnak neveztetik. Ettől a falu felé van a Nagy szőllő. Ez és a falu közti gyep közt fekszenek a lippai, sásos, csontos laposok, terméketlen, mocsaras földek. A Nagy szőllőtől keletészaknak van a busznyák dűlő, ettől tovább a farkas lapos, idább a Kucik halom, birtokosaikról neveztetve. Ez után következik a Tisza Szőllőshöz tartozó Domaháza puszta. 1'' 1 Ennek részei a Cigánylapos nevü szántóföld és kaszáló, farkashalom: északra az Örvényi halom, mely Örvény nevü szomszéd faluval határos; a tasku gödre egy hajdani korcsma helye a benne lakott korcsmártostól elneveztetve, a Sáska gödrök, a sáskajáráskor ásva a sáskák beléhajtása végett, telek nevü legelő és szántóföld, szélén van a lebujosi korcsma, a telek nagy és kistelekre osztatik, szintén domaházi. 1706-ban a rácok, majd Rabutin labanc csapatai miatt elnéptelenedett a falu. - SOÓS I. 1955. 39. 79 6 1839-ben a Nagyaszó melletti partoldal leomlásakor, valamint az ezt követő árvíz idején aranyleletek kerültek napvilágra. Közülük egy aranyvért a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. - LADÁNYI M. 1936. 295-296. - Az i.e. 3. évezredbeli, tehát 2600-2200 körül keletkezett rézkori fejedelmi kincslelet történetére lásd MAKKAI J. 1985. 79 7 Domaháza puszta helynév elpusztult falut jelöl Tiszaszőlős határában. Oklevélben először 1427-ben Domaháza, majd Dománháza néven említik 1482-ben. - CSÁNKI D. 1890.1. 60. - 1554-ben már mint elpusztult helység szerepel. - BOROVSZKY S. 1909. 85. - A település neve a Dama-Doma személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott ház 'lakóhely, otthon' főnévnek az összetétele. A Dama-Doma személynév a Dámján személynévnek a kicsinyítő-becéző alakja. - KISS L. 1978. 183. 253
