Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

ányzó kiegészítéseket. Például: r[ómai] kfatolikus], t[udni]i[llik], t[örvényesen] e[gyesült], M[éltósá]gos. A községi helynevek közreadásánál az eredeti forrás szerinti sorrendet követtük, ahogy azokat Pesty Frigyes egybegyűjtve, a települések nem egészen szoros alfabetikus sorában egybeköttette. Ezután az 1884-ben Heves vármegyéhez csatolt Felsőtárkány leírása olvasható, legvégül a kiegészítő gyűjtések anyagát a települések neveinek abc szerinti sorrendjében közöljük. Az eredeti kéziratban meglévő szövegkiemeléseket megtartottuk. A községi összeírok szinte kizárólag az aláhúzást használtak az általuk fontosnak vélt személyek, helynevek megkülönböztetésére, olykor idézőjelbe írták ezeket. A közreadáskor ezek a kiemelések kurziválva szerepelnek. A jegyzeteket a kezelhetőség és az érthetőség érdekében lábjegyzetes formában adtuk meg. A jegyzetek egy része szövegkritikai jellegű, más része tartalmi információkat, korrekciókat szolgáltat. A szövegkritikai jellegű jegyzetek egy kisebb hányada a kéziratos szövegben előforduló kihúzásokra, utólagos betoldásokra, szövegbeli ismétlésekre, olvasati problémákra utal. A szövegkritikai jegyzetek nagyobb része szómagyarázat. A szómagyarázatok közt a latin kifejezések, idézetek mellett, igen gyakran tájszavakat, archaikus, mai nyelvben nem használt kifejezéseket kellett feloldani. Tekintettel arra, hogy a forrás keletkezése idején az akkori ország lakosságának 80%-a falun élt, s mezőgazdasággal foglalkozva a természettel mindennapos szoros kapcsolatban volt, ma pedig az ország népességének közel 70%-a városlakó, ezért a szövegben gyakorta előforduló növény- és állatneveket is értelmezni kellett. Szövegkritikai jegyzetekben jelöltük meg azon nyomtatott forrásokat is, ahonnan nem egy esetben a leírások készítői szövegrészeket emeltek át. A tartalmi jegyzetek sorában közöltük minden település esetében a helység legkorábbi okleveles említését, a falu nevének etimológiai magyarázatát. A tartalmi jegyzeteket tovább gyarapította a leírásokban szereplő események idejének és a történések rendjének az ütköztetése az írott forrásokkal. A helynevek közül minden esetben utalunk az elpusztult falvakra, megadva azok első oklevélbeli adatát, a nevét, s nevének az etimológiáját. Amennyiben a közreadott földrajzi nevek gazdasági létesítményekre (bányák, üveghuták, timsófőzők, vadas- és fácánkertek stb.) utalnak, továbbá ha forrásokra, gyógyvizekre, ún. szentkutakra vonatkoznak, akkor ezeknél a jegyzetekben további útmutatást adunk az olvasónak. A Pesty-féle helynévtár anyagát tömegesen ezidáig Heves megyében a recens névanyagot közreadó, Heves megye földrajzi nevei címen megjelent kötetekben használták fel. Sajnos azonban a Heves megyei földrajzi nevek közreadásakor nem az eredeti Országos Széchényi Könyvtárban található Pestyféle gyűjtés kéziratából dolgoztak, hanem mások kiírásaira hagyatkoztak, akiket név 23