Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
szerint meg is említenek az előszóban. 2 1 A gyakori téves olvasat, s az egyéb elírások miatt e kötetekben vagy hibásan szerepelnek a határnevek, vagy pedig s ez a gyakoribb - kimaradtak. Ezért a Pesty-féle helynévgyüjtésben szereplő, minden falu leírásában előforduló határneveket összevetettük a Heves megye földrajzi nevei címen megjelent sorozatban közölt nevekkel, s a hiányzó vagy téves olvasatban közreadott helynevekre a jegyzetekben utaltunk. Végső soron a Tisztelt Olvasónak Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára című forráskiadványunkban egy kritikai kiadást szerettünk volna közreadni a további hasznosítás céljából. A helynévtár értékelése Pesty Frigyes Magyarország Helységnévtára című országos vállalkozásában az egyes községek leírásait főként a helybeli jegyzők, körjegyzők, készítették el, akik felhasználták a helyben élő tanítók, egyházi tisztségviselők segítő közreműködését és tudását. A munkát - mint bármely más hivatali teendőt is voltak, akik rendkívül lelkiismeretesen végezték el. Például Gyöngyös leírását, az akkori városi levéltárnok Csikány János állította össze hallatlan részletességgel és precizitással. Kompolt pótlólag beküldött leírásánál a Károlyi-levéltár helyben őrzött írott forrásaira támaszkodva töltötték ki a kérdőívet. Más településeken nem tartották szívügyüknek a hivatalnokok a helynévgyüjtést. így például Eger, Tarnaszentmária esetében, s másutt is érezni, hogy a neoabszolutizmus idején csupán a hivatali kötelességteljesítéstől vezérelve töltötték ki a kérdőíveket. Ennek megfelelően az összegyűlt anyag színvonala igen egyenetlen lett, vannak kiemelkedően jó gyűjtések (Gyöngyös, Sirok, Recsk, Párád), vannak átlagosnak minősíthetőek, s találhatók olyanok is, amelyek alig használhatóak. Ennek ellenére a Heves vármegye helynévtára azért tartalmaz igen sok kuriózumot, mert az 1864-66 között elkészült leírások óta eltelt mintegy 140 év, így azok közel öt generációval ezelőtti állapotokat, ismereteket rögzítenek. A szóbeli hagyományoknál ez az időhatár eléri a 210-220 évet is, amit semmilyen más forrásból egyazon időből a megye egészéről nem találhatunk meg. Az adja a Pesty-féle helynévgyűjtés hallatlan jelentőségét, hogy 1864 óta nem született egyetlen olyan mű, amely a történelmi Magyarország egész területéről egyetlen időmetszetből ezt megközelítő bőséggel tett volna közzé tömegesen helynévi adatokat. A Pesty-féle gyűjtés óta rendkívül sok változás ment végbe az országban, mind a természeti környezetben, mind pedig az épített környezetben. A felvétel idején már elkezdődtek a történelmi Magyarország területén azok az évtizedekig tartó munkák, amelyek az árvízmentesítésekre, folyók szabályozására s hajózhatóvá tételére irányultak. Ezért, mivel a gyűjtés idején a folyamat csak elkez2 1 Lásd: Heves megye földrajzi nevei 1970.1. 9.; 1975. II. 6.; 1980. III. 7.; 1988. IV. 9.
