Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A helynevek eredetéről és értelméről semmi bizonyos tudomás nincs. A legtöbb elnevezés leggyakrabban igen jelentéktelen körülmény, dolog, vagy tárgytól eredett. Nem állíttatik, hogy teljességgel fontos jelentőségű elnevezéssel bíró helynevek nem találkoznak, mint p[éldának] o[káért] Cserőköz pusztáé, hol régi épületek maradványaira találnak, de ezek elenyészte éppoly ismeretlen, mint a többiek keletkezte. Legtöbb helynév elkeresztelése természeti tulajdonságánál fogva magától eredt. Tisza-Halász, május 21-én 1864. Egybeszedte Saáry Ágoston jegyző Tiszaigar 1. A község tartozik Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék Tisza járásának Tisza Füredi szolgabírói kerületéhez. 2. A községnek jelenleg is élő neve Tisza-Igar. 3. A községnek hajdan más elnevezése lehetett ugyan, de hogy miféle, azt jelenleg senki sem tudja teljes bizonyossággal, egy 75 éves öregember azt állítja, hogy ő édesanyjától gyermekkorában többször hallotta, hogy ezen községet hajdan Hídlaknak hívták. 77 9 4. A község neve legkorábban említtetik 1700-50-ik év körül. 5. Részint a tiszaháti vidékekről, részint szomszédos felföldi megyékből népesült. 6. A község elnevezésének értelmezésére teljes bizonyossággal megfelelni nem lehet. Állítólag Prey 78 0 nevü történetíró munkájában 1600-ik év körül ez van írva: „Igvar ad partem Ticif , m miután ehhez hasonló elnevezés Igar, gyaníthatólag innen eredhetett elnevezése e községnek. 7. Düllő: Füredi útrajáró, Kenderföld, Tetveshát, Trázsyhalom, Kis Csókáshát, Nagy Csókáshát, Hegyes, Sulymos, Koldus, Ürmös, Kúthát, Szeleshát, 77 9 A falut legkorábban 1314-ben említi oklevél Igor néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 102. - A helység nevének eredete tisztázatlan. A középiráni szogd nyelv igar szava erős jelentésű melléknevéhez aligha van köze. Talán nagyobb valószínűséggel gondolhatunk az ó-északi germán Ingwarr-ból származó óorosz Uzop-b személynévre, amely a török népeken (besenyőkön?) át Magyarországra is elkerülhetett, és személynévből helynévvé válhatott. Megkülönböztetésül a Tisza előtag a folyó mellékére utal. - KISS L. 1978. 287., 645. 78( ) Helyesen Pray György történetíróról van szó, aki 1723-1801 közt élt, ő bukkant rá kutatásai során az egyik legrégibb magyar nyelvemlékre, az ún. Halotti Beszéd-re. Életrajzára lásd KENYERES Á. 1969. II. 440. 78 1 Jelentése: Igvar a Tisza vidéken. Az adatot a leírás készítője Pray György Annales regum Hungáriáé című Bécsben 1763-1770 közt kiadott ötkötetes munkájából vette. 247
