Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Fertály kettőshát, azon: Nemeshalom, Csige negyed-rész, Kéntelen hát, Füveskert, Nagy tóra járó, Kis zsombikos, Nagy zsombikos, Örsi nyomás. Rét: Tiszarét, azon: Petri halom, a Tiszaréten Nagy Ormán, Kis Ormán, Szilashát, Nagyhát, Körtvényes, azon: Hollósér. Erdő: Halom, Korda halom, Dékán halom. Szőllő: Öreg szőllő, Mándi szőllő, Ludas és Kéntelen szőllő. Kelt T. Igaron, május 11-én 1864. Kis József bíró Görbe András bíró Jegyzette: Nagy Ferenc jegyző Tiszanána Tisza Nána falu a Tiszán inneni kerületben, Heves és Külső-Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] v[ár]megyékben, Tisza Füredi szolgabírói járásban, a szatmári püspökség birtokában, a Tiszától körülbelül egy óra járásnyira fekszik. 1698 református, 1568 római katolikus és 40 zsidó lélekkel. Határai északról a szatmári püspökséghez tartozó Hídvégi puszta, 78 2 keletről a tiszanánai lakosok által bírt úgynevezett Cserőközi puszta, 78 3 délről Kis Köre, nyugatról Kömlő. Más elnevezése a községnek nem volt. Az egri érseki egyházmegyei 1863-ik évi névkönyv adatai szerint Tisza Nána már 1335. évben fennállott, okmányilag 1261-ik évben IV. Béla király által kiadott okmányban említtetik mint az egri püspökség uradalmához tartozó birtok község. A község népesítése honnan történt, nem tudatik. A nyelv, vezetéknév, arckifejezés, szokás, viselet eredeti magyar törzsököt feltételeznek. Laktak ezelőtt ezen község lakói a Tisza partján, ahonnan Tisza Nánának neveztetett, melynek kőtemplomának maradványai mind ez ideig ottan meglettenek, de a Tisza vizének gyakori kiáradása miatt, mely minden élő földjüktől megfosztotta [őket], kénytelenek voltak régi lakhelyüket elhagyni, 78 4 és a mostani helyet az akkori földesuraság megegyezéséből lakóhelyül felfogni. 7 8'' A község határában előforduló topográfiai, vagyis helyi nevek ú[gy]m[int] mezők: Szalmatelek, Körtvély hát, Tető, Káposztahát, Nagylapos, Bánom kert, 78 2 Hídvég elpusztult falura lásd Sarud leírását. 78 3 Cserőköz elpusztult falura lásd Újlőrincfalva leírását. 78 4 A község áttelepülése a mai helyére a XVIII. század elején történt. - SOÓS I. 1975. 487. 78 5 A községet először 1261-ben említi oklevél Nana néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 117. - A helynév puszta személynévből keletkezett. Személyében azonos lehet azzal az 1055-ben élt Nana, Nannó nevezetű királyi lovászmesterrel, aki a tihanyi apátság alapítólevelének aláírói közt szerepel, aki korábban Aba Sámuel jegyzője volt. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 47. 248
