Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Nagy Tisza felöli határában létező esászlódi, szomszéd közelségénél fogva közönségesen füredinek is neveztetni szokott, de valódilag Poroszló határához tartozó tiszai révről, hol hajdan 1849-ig itten birtokos Józsa György úr, mint haszonbérlő hídja, elenyészetlenül nevezetes. 2. A városnak egy neve él most helybeli elterjedéssel, de országszerte is csak Tisza Füred néven ismeretes. 3. Más elnevezése és másképp íratása a város nevének Tisza Füreden kívül nem tudomásoztatik, sem azt igazoló okmány nincs. 77 3 4. Voltaképpen mikor említtetik legkorábban a község, nem tudatik, annyi bizonyos, hogy már 1239-ben, IV. Béla király idejében, a tatárjárás alkalmával mint község állott. Lakosai közül a Montai, Csikói, Szövetes, Háda, Péntek, Nagy, Mohácsi, Bácskai, Gyulai, Seres, Tarhós, Öreg és a Hajdú családok neveztetnek, sőt vénebbjeink állítása szerint a Montai család ősapja emlegettetik, hogy a tatárjárás előtt a Tisza partján csinált volna legelsőként magának, mint szenvedélyes halász, halászkunyhót, és így, az akkor rengeteg rétségen, az említett többi ősmagyar nevü családok által készített fasövény házikókban alakult községnek építettek templomot is a Tisza partján, mely az időkben a község alatt folyt, de ezen templom a Tiszába dőlvén, már 1700-ban a mostan is álló, de a nép szaporodásával időszakonként, mint p[éldának] o[káért] 1802-ben is megnagyobbíttatott templomot építettek, a Tiszától a rét felé 14 ölnyi távolságra. Ezen eljárásról, mint a mostan élők közül többen előadják, őseinknek írásos intézkedése is volt látható, a városnak a sok viszontagságok miatt rendezetlen levéltárába (fájdalom! ez most nem találtatik), de abból elavultsága miatt az évszám nem, hanem igen is az, hogy a Tiszába szakadozott templom helyett egy másik, mégpedig a Tiszától a város felé 14 ölnyire építették, nyilván kivehetőnek állíttatik. Ez idő, t[udni]i[llik] a tatárjárás idejéből neveztetik a nép nyelvén még most is élő azon tudomás, hogy a jelenben a Bernát tömeg birtokában álló zsidó bolt helyén volt ház szolgált az erejük és bátorságuknál fogva akkor legkitűnőbb Csikói és Szövetes két lakosnak őrhelyül, és szanaszét kóválygó kisebbnagyobb tatárcsorda közeledtét többi lakos társaik és az elöljáróknak pontos hírül adására. 5. Nem tudatik ugyan, de a régi törzs magyar nevéből ítélve bizonyosan nem valamely idegen, hanem igenis édes magyar hazánk bennszülöttjei, akkor mindenfelé pusztító tatár csordák elől, a biztos helyre, az erdős, mocsáros és nádas közé menekült vidékbeli valódi magyarokkal népesíttetett meg, eredetüket máig is büszkén emlegetve megtartják. 77 3 A település nevét legkorábban 1273-ban említi oklevél Fyred néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 94. - A Füred helynév tulajdonképpeni jelentése fürjes. A megkülönböztető szerepű Tisza-előtag a Tisza mellékére utal. - KISS L. 1978. 645. 241
