Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

6. Köztudomás szerént a 6-7 századdal előbb falu, 1744-ben kelt okmány alapján pedig már városi néven nevezett Tisza Füred neve eredetéről bizonyos adat semmi sincsen, a mostan élők közül némelyek állítják, miszerént hajdan mint falunak Fürend lett volna a neve, és ez onnan könnyen magyarázható is, mert a város térsége valósággal réti föld, és így kaszáló lévén, nyerhette ez utóbbi nevezetét, nagyon könnyen és természetesen a rajta kaszált fűrendről, ezen állítás azonban mivel sem igazolható. 7. Bent a város határában nevezetesen: 1. a város közelében fekvő Lapos, mostani nevén Ásott-halom és 2. a város határában az egyeki oldalon lévő Penehát, népmonda szerint az első, t[udni]i[llik] a Lapos halom hajdan az ellenség (tatár) ágyútelepe helye, honnan az akkor túl a Tiszán való Penehátra költözködő füredi nép ágyúztatottnak regéltetik. Egyébiránt ez utóbbi, t[udni]i[llik] Peneháton ma is láthatók a gödrök, melyek a néphiedelem szerint csakugyan ott tanyázott volt lakosoknak nyugalom és menhelyül szolgáltak. Nevezetes továbbá 3a. a tiszaigari Füredről vezető országút melletti Kollát halom és emellett a szép kiterjedésű Kollát lapos, most a Bárczy család birtokában, de nevezetességét emeli a népnél még most is élő azon hiedelem és monda, hogy t[udni]i[llik] bizonyos Kollát János nevezetű hajdani híres pásztor-gulyás elnöklete alatt az az időben bizonyosan ritkábban vagy a hely vadonsága miatt megjelenni éppen nem is szokott törvényes tisztviselők hiányában tartották a pásztorok rendes alakú 5 személyes törvényszéküket, s szolgáltatták a hozzájuk fordulók ügyei felett egyszerű igazságtételüket, mit egyszersmind különböző mesés alakban szeret a nép máig is beszélni. 3b. Históriai nevezetességgel bír halmai között végezetre most Sárközy Péter úr birtokában lévő Csák halom, ahol hajdan Árpád Dorogma felől a Tiszán általjöttnek és vitéz hadseregét pihenés végett megállapodottnak állíttatik, és a néprege szerint itt történt, hogy Árpád kedvelt vitéze, Csáknak a várost és határát átajándékozta volna, ahonnan nyerte nevezetét is Csákhalom. Vannak továbbá faluk, fertők, melyek sajátság is, vannak helyek, melyek a város térsége és határának hajdan kietlenül vadonságáról nevezetesek, mint p[éldának] o[káért], 4. Kende[rázta]tói nagy föld, hajdan Tisza medre, később hót Tisza, utóbb állandó és halászható vízállás és ekkor egyszersmind kenderáztató hely, ahonnan nevét is vette, most szántóföld. 5. A mintegy 120 hold kiterjedésű Vadasfertő, mely a Tisza védgátalása előtt benne tanyázni szokott teméntelen szárnyas vadaktól vette nevét. 6. Farkas ordító hát, Daru rét, mind a hajdan rengeteg rétség okozta nevezetek, most mint mentett rétek, csakis kedvező időjárásával használhatók. Vannak továbbá Fürednek szőlőskertjei is: ilyenek 242