Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
oly kitűnő takarmányt terem, mint a selyem, innét nevezé a lakosság selyemrétnek. Györki szög rét, mely átterjed a szomszéd Füzes község határa közé, s több ágú szögeket képez, földesurától nyerte nevét. Csevicze szög, a Tarna patak túloldalán lévő kaszáló, az éppen ezzel átellenben lévő savanyúvíz kúttól nyeré nevét, mely kút a mai napig is áll és a lakosság kizárólagos ivóvize, főleg tavasszal sokszor jótékonyan hat az emberre, mert ez időben legtöbb ereje van, különben minden időben alkalmas az emésztés előmozdítására. 76 9 A most elősoroltakon kívül e kisded községről még az is megemlítendő, hogy hangyaszorgalmú nép s csínnal rendezett háztartásuk a gazdálkodás nem csekély jelét mutatja. 77 0 Kelt Terpesen, július 27-én 1864. [Aláírás nélkül.] Tiszafüred 1. Tisza Füred tartozik Heves és Külső-Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] vármegyékhez, illetőleg Külső-Szolnok megyéhez, székhelye most Eger városa, fekszik a Nagy Tisza mellett Poroszló m[ező]város, Tisza Örvény, Puszta Domaháza, Tisza Szőllős, Igar, Örs, Nagy Ivány, Puszta Kócs 771 (mely hozzátartozik) és Szabolcs megyebeli Egyek községek határai között, az országszerte ismeretes végtelen ohati 77 2 és hortobágyi debrecenyi nagy pusztaság mentén. Az előtt, illetőleg a vaspályák létrejövetele előtt híres a rajta keresztül vonuló pesti-debreceni nagy országúiba eső fured-poroszlai töltés, s az éppen a 76 9 A falu északnyugati részén található, a recskihez hasonló savanykás forrás vizét számba vette 1859-ben már Wachtel David ásványvizekkel foglalkozó szakíró is. WACHTEL, D. 1859. 160. 77 0 Terpes földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 105-106. lapokon. Az ott közreadott helynevek közt a forrásban szereplő határnevektől eltérően Pajlásszó helyett Pajlászó, Kövestető helyet Köves-tető jelent meg. 77 1 Kócs elpusztult falut lakottként 1333-ban a pápai tizedjegyzék említi Kwch és Kwc alakban. 1465-ben is még virágzó település, amely Szabolcs megyéhez tartozott. BALÁSSY F. 1897. I. 18. - A XX. század elején a Tiszafüred határában lévő Faluvéghalmának nevezett dombon még láthatók voltak Kócs falu középkori ^ templomának romjai. - BOROVSZKY S. 1909. 180. 77 2 Óhat elpusztult település, ma Egyek (Hajdú-Bihar megye) határában lokalizálható. 1220-ban a Váradi Regestrum 120. (243.) számú bejegyzése az Uhod-i (Vhod) apátot említi. - KOVÁCS B. 1987. 100. - A bencés apátságnak otthont adó falu 1583-ban még megvolt. - BOROVSZKY S. 1909. 180. 240