Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
3. 76 6 4. A község legrégibb létezésének koráról bizonyosat nem tudhatni. 76 7 5. Ami népesítését illeti, arról más valószínűbb értesítést nem adhatunk, minthogy emberemlékezet óta a báró Orczy család jobbágyai valának, hihető, hogy e bárói család mint birtokát a tót vidékről népesíthette be. 76 8 6. A község neve eredetéről sem köztudomásból, sem hagyományból mitsem tudnak. 7. A határban előforduló topográfiai nevek következők. A határ északi szélén kelete nyúlik egy L-alakú völgy, melynek oldala szántóföld, laposabb része legelő, neve Pajlásszó, ez onnét vehette nevét, hogy hajdan jó marhalegelőül szolgálván csak nagy bajjal lehetett onnét elhajtani, haszlászni vagy hajhászni a legelő barmokat, mi okból nyerhette e nevét Pajlásszó. Innét a határ keleti oldalán egy vízmosásos, silány legelőoldal nyúlik délre, neve Csurgó, az ott több helyen található forrásokról vehette ezen elnevezést. A Kövestető az imént leírt hely hosszan elnyúló bérce, mely valaha szántóföld, jelenleg pedig kopár kövecses hely, mely legeltetésre sem alkalmas. Galambos tető szántóföld, egykor egy nagy lábas erdő volt, hol a vadgalambok seregesen tanyáztak, ez pedig valószínű, mert még most is élnek emberek a községben, kik emlékeznek, mint nagyanyáik az itt levő erdőből hordották épületfáikat. Pajtyiszkó dűlő, ennek elnevezését alaposan megmagyarázni nem tudjuk, szántóföld, mely több helyen igen meredek és silány terméssel vigasztalja a legszorgalmasabb munkást is. Továbbá ennek nyugati oldalán, egész a községig átnyúló része Dolinka nevet visel, ennek elnevezését sem tudjuk megmagyarázni. Szántóföld, melynek középtáján ez szép lápa vezet le, hogy begyepesedett hely lévén, nyár idején a szomjas földművest kristálytiszta friss vizével felüdíti. Tábla, egy igen szép, lapos szántóföld dülő, éppen a község mellett, mely tagositás előtt az urasági tábla lévén, nevét innen nyerte. Csapásra járó, ez is szántóföld, a végén elnyúló marhahajtó helyről vette nevét. Agyagos dűlő, az ott lévő gödrökben bőven található agyagföldről neveztetik így, melyet a szegényebb sorsú lakosok házuk kimázolásához alkalmasan használnak. Selyemrét, ezen hely hajdan náddal benőtt kaszálóféle ugyan, de mégis vízállós hely lévén, sok hal, rák s vízimadarak tanyája volt, később az 1844. évben létrejött tagosítás alkalmával a Tarna patak árka kissé szabályoztatott, s ezáltal elveszté vizenyősségét, most a legfinomabb kétszer kaszálható rét, s 76 6 A leírásban kimaradt a 3. pont. 76 7 A községet legkorábban 1409-ben említi oklevél Trebes néven. - KOVÁCS B. 1991. 196. - Terpes helynév szláv eredetű, a szlovén Trebés, a lengyel Trzebisz, az ukrán TepéöioK helynevek mindegyikének irtvány a jelentése. - KISS L. 1978. 639. 76 8 A községet 1714-ben Orczy István népesítette be Kishont megyei birtokairól, a Rimabánya, Kraszkó, Fűrész nevű falvakból. - SOÓS I. 1975.484. 239
