Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Pesty Frigyesnek soha el nem juttatott pótgyüjtések iratai közt, ennek az 5 településnek nem találhatók meg az anyagai. A pótgyüjtéseket Heves megyében 1865. október 20. és 1866. február 4. között elvégezték a falvakban. Végső soron a Pesty-féle országos helynévgyűjtés munkálatai 1864-1866-ban történtek meg, s több mint két év után fejeződtek be. A közreadás módja A Pesty-féle helynévgyűjtés idején Heves és Külső-Szolnok vármegye egy közigazgatási egységet alkotott 1569-től kezdődően egészen az 1876-os megyerendezésig, amikor a volt Külső-Szolnok megyei területből, a Jászságból, és a Nagykunságból megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Miután a Pesty-féle helynévtárból már korábban kiadták két kötetben, külön-külön a Jászkunság és az egykori Külső-Szolnok helyneveit,

1

8 továbbá Borsod vármegye helynevei úgyszintén megjelentek,

1

9 ezért ebben a kötetben az 1876 és 1949 között fennállott ún. történelmi Heves vármegye kéziratos helynévanyagát kívántuk megjelentetni. Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára cím alatt, a könyv első részében közreadjuk az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában lévő Heves megyére vonatkozó anyagot, ezután pedig a pótgyüjtéseknek a Heves Megyei Levéltárban fennmaradt leírásait. 1876-ot követően Heves vármegye területében még egy közigazgatási változás történt, amikor az 1884. évi VII. törvénycikk értelmében az addig Borsod vármegyéhez tartozó Felsőtárkány községet a vármegyéhez csatolták. Ezért ezt a települést bevettük a Heves vármegye helynévtárába.

2

0 Az egyes községek kéziratos leírásának anyagát mai helyesírás szerinti átírásban adjuk közre. Ez alól kivételt kizárólag a földrajzi nevek átírásánál tettünk, mert ezeket úgy írtuk át, ahogy a forrásban szerepelnek. A közreadásnál kihagytuk a kérdőívek sztereotip címsorát: Helynevek X községből, Heves megyéből. A kérdőpontokra adott válaszokat a községi jegyzők tisztázták le s másolták egybe. E munka során tévesztésből is kimaradhattak szavak. Ezeket szögletes zárójelbe téve pótoltuk. A helynévtár kiadásakor az egyes községek leírásánál a település 1903 utáni hivatalos nevét tüntettük fel fett betűkkel. A kéziratos községi leírásokban előforduló rövidítéseknél, mint például: rk., ti., t.e., Mgos., stb. minden esetben szögletes zárójelben oldottuk fel a hi1

8 Lásd: BOGNÁR A. 1978.; BOGNÁR A. 1979. 1

9 Lásd: TÓTH P. 1988. 2

0 Felsőtárkány község helyneveinek közreadásánál felhasználtuk: TÓTH P. 1988. 115121. 22