Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Történt azonban az évek hosszú folyama alatt, hogy más megyékből, községekből, sőt országokból is telepedtek meg Felső Szóláthon, de kevés számmal. Következésképp a szóbelileg szájról szájra maradó hagyományokból lehet következtetni, hogy Felső Szóláth IV. Béla király idejében, tatárjárás alkalmával vette kezdetét a máig is fennálló puszta, vagyis alsó Szóláthról.

70

2 Idők folytával a rengeteg erdőség apródonként annyira kiirtatott, hogy mai nap már még csak gyökerének kihajtása sem tapasztalható és látható. Puszta Szóláthon jelenleg 11 tanyákon cselédek laknak, hol az illető tekintetes földbirtokos uraságok által búza, rozs, árpa, kukorica, zab és juhok tenyésztetnek. Puszta Szóláth Felső Szóláthoz tartozik és 120 lélekből álló lakost számol.

70

1 4. Szóláth község a halhatatlan emlékezetű Szent István magyar király idejében is állott, de nem a mostani helységben, hanem a mai napig is fennálló Puszta Szóláthon. Ahol most egy csárda áll és az utazó szomja enyhítésére jó zamatú bort talál. Hogy pedig Felső Szóláth valósággal Puszta Szóláthon állott, azt bizonyítja a Rózsás nevezetű hegy, hol az akkori időben is már rózsa virágerdők kerteket képezett, a szőlőhegyek helyén találandó szőlőtőke, a feltalált pincerom és a máig is fennálló templom omladékai is, sőt bizonyságot tehetnek a harangmaradvány feliratai is, mely az alsó szóláthi templom tornyából tatárjárás alkalmával a templom alatt akkoriban létező láthatatlan tóba vettetett, hogy a tatár csorda által el ne raboltassék. Ezen harang a tóból, mint hírlik és tudva van, Verpelét mezőváros által kivetetett, s mai napig is használatban van. 5. A népesedésre nézve megfelel a 3. pontra tett elő[bbi] adat, azonban annyit célszerűnek láttam felhozni, miként 1842. évtől fogva Felső Szóláth község lakosai száma Puszta Szóláthtal 1300 lélekre megy, és áll összesen 160 lakházból, melyek között 10 lakház rendesített kertjeivel kitűnően áll a szem előtt. 6. írott vagy nyomtatott emlékből a helynévre nézve mit sem lehet tudni, hanem csak szájról szájra maradt hagyományból. Hogy Felső Szóláth miként s mikor keletkezett, arra megfelel a 3. pont alatt írt adat. Puszta vagy Alsó Szóláth pedig már 1000. év előtt is állhatott, de ennek keletkezési idejéről mit sem lehet tudni. 70

2 Alsószólát elpusztult falu, amelyet 1447-ben említettek először Alsozolath néven, viszont 1549-be n már deserta. - KOVÁCS B. 1991. 23. - Az elpusztult település a mai Egerszólát határának D-i alsó felében lokalizálható. - B. HUSZÁR E. 2002. 204. 70

3 A község legelőször 1248-ban szerepel oklevélben Zowlak néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 136. - A helység neve valószínűleg a régi magyar Szórád személynévből alakult r>l változással. A Szórád személynév szláv eredetű, s a szerb-horvát Vserad, cseh Svérad személynévre vezethető vissza. - KISS L. 1978. 617. 217