Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

7. Felső Szóláth és Puszta alsó Szóláth egész területe, illetőleg határa 1600 négyszögöles holdakban számlál 1816 hold 200 négyszögöl szántóföldet, 478 hold 1137 négyszögöl rétet, 195 hold 1500 négyszögöl szőlőt, 1519 hold 1325 négyszögöl legelőt és 142 hold 800 négyszögöl erdőt. Az erdő Puszta Szóláthon létezik. Ezen művelési ágak után a magas kormány által [megállapítva] 12 423 pengő forint 24 krajcár tiszta jövedelem származtatik. Azonban a földterményekből nemhogy a kisebb tiszta jövedelem folyna be, de a föld silánysága és hegyes-gödrös állapota miatt a legnagyobb szorgalom kifejtése mellett is az élelemre megkívánható szükségletet sem fedezi. Felső Szóláth és Alsó Szóláthi puszta területnek határos szomszédai: keletről Deménd, Egerszalók és Bakta, északról Sirok és Bakta, nyugatról Verpelét és Feldebrő, délről feldebrői Kígyósi puszta és Deménd. Az egész határban a topográfiai nevek a következők; Felső Szóláth északi felső határától lefelé délnek. 1. Beltelek: értendőnek alatta a házak és kertek. 2. Siroki völgy oldal: nevét vette határos Sirok községtől, s többnyire szántóföldek. 3. Kőbánya oldal: szántóföldek, nevét vette a benne található kőbányától. 4. Birinyi oldal és Vaskapu: szántóföldek és legelők. Nevét vette valami Birinyi családtól. Itt megemlítendő, a puszta szóláthi

70

4 romjai alatt két egymáshoz majdnem összefüggő hegyláncolat van, és közte visz a verpeléti, feldebrői és számos községekbe vezető közlekedési szekérút (itt hajdan országos szekérút volt), mely hegyszorulat Vaskapunak neveztetik. Hajdanta, 1242. év előtt lehetett itt kapu is, de az idő viszontagságai romba döntötték, s jelenleg nyoma sem látható. 5. Rózsás: szántóföld és erdő. Nevét vette a mostani Puszta Szóláthon 1242. év előtt tenyésztett rózsás kertekről, hol rózsaültetvényekből erdők képeztettek és dúsan termő szőlők tenyésztettek. 6. Nagydisznó lápa: szántóföld. Nevezetét vette 1242. évben ott levő rengeteg erdőségben megölt szörnyeteg vadkan disznótól, melyet egy 16 éves leány, akkor midőn a vadkan a leányt megrohanta és már martalékául tenni akarta, egy dárdával, egy szúrással leölt. Szóbeli hagyományból tudni, hogy azon vadkannak 9 akó zsírja lett volna. A leány sértetlenül maradt. E hír IV. Béla királynak értésére esett, a leányt egy alatta álló vitézséget tanúsított hadfival összeházasította, s érdemeik jutalmául a mostani alsó szóláthi pusztát és Felső Szóláthot nyerték. Itt veszi kezdetét a szóbeli hagyomány szerint az alsó és felső szóláthi tekintetes földbirtokosság, kik azután későbbi időkben is a harc vérmezején győzedelmi babért arattak, s mindenkor a kitüntetett vitézség ékes béke olajágával tértek vissza kedveseik karjai közé. 70

4 Hiányzik: faluhely. 218