Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

azon időben II. Lajos király vadászatot tartván, s lovaikat megkötvén pihentek; annak emlékére építtetett ezen kis kápolna, amely a templom alatt áll, s így későbben annak tetejére építtetett ezen kis templom.

700 Végre 7. pont alatt, Szent Mária községével határos Dobi puszta,

70

1 mely a Tarna folyó vizén túlnan fekszik, s tart Verpelét mezőváros határáig az alsó rész, a felső pedig Kőkút puszta határáig. Kelt Szent Márián, május 7-én 1864. Verebéli István bíró Dormos János Németh István jegyző Egerszólát 1. Szóláth község és Puszta Szóláth fekszik Heves vármegyében. Budapesti kerületben, Egri vagy másképp Tarna járásban. Székhelye létezik Eger városában. 2. Szóláth falunak jelenleg két neve él, jelesül: Eger Szóláth, nyelvészetileg Eger városáról neveztetik így, Felső Szóláth, az alsó puszta Szóláthtól megkülönbeztetve hívatik így, és Puszta Szóláth. A falunak mindkét neve és Puszta Szóláthnak is neve országszerte ismeretes. A lakosság mind egy ajkú, magyar, római katolikus. 3. Hajdan IV. Béla király idejében, 1242. év körül a mostani Egerszóláth avagy is Felső Szóláth helysége rengeteg erdőség volt, és neveztetett Sósvárnak, azonban tatárjárás alkalmával a mai puszta avagy alsó Szóláthról (hol valósággal Szóláth falu állott és mai napig is egy kápolnának romjai és a szőlőhegyek maradványai láthatók) a lakosság szétszóratott, és ki hol talált bújóhelyet, oda menekült, ennek következtében a rengeteg Sósvár nevezetű erdőbe egy család menekült, itt megtelepedett, magának fából kunyhót épített és abban lakott. S mint Urunk Istenünk mondotta az első pár ember teremtésekor, töltsétek és szaporítsátok a földet, itt is úgy lett, mert egy családtól majdnem hetedfél századon át szaporodott meg lakossággal a mostani Felső Szóláth község. S igen hihető, hogy egy családtól szaporodott meg, mert majdnem az egész község Prokaj nevezetű nemzetségből áll. 70

0 A tarnaszentmáriai templom hazánk legkorábbi, szinte teljes épségben megmaradt románkori építészeti emléke. Építésének idejét a X. század utolsó harmadára - Géza fejedelem utolsó éveire - tehetjük és létrejötte minden bizonnyal összefüggésben lehet az ekkortájt meginduló nyugati térítéssel. - KOVÁCS B. 1987. 23. 70

1 A községet 1430-ban említi először oklevél Dob néven. - KOVÁCS B. 1991. 55. - A helység neve a cseh Dub 'tölgy' személynévre vezethető vissza. - B. HUSZÁR É. 2000. 20. - Az elpusztult település Tarnaszentmária, kis részben Sirok határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 222. 216