Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
3. A községnek más neve nincs, nem is volt. 69 5 4. Egyformaságban állván. 5. Nem tudatik. 6. A községben lévő lakosok semmiféle hagyományról nem emlékeznek. 7. A község mezője, mely kőkúti pusztáig 69 6 terjed, egyik oldalát a Tarna folyó vize hasítja, a másik oldalát pedig meredek, kősziklás erdőség, a falunak felső részén az erdőség pedig, melyet községi legelőnek tart, jobbadán vékonyas fákból és természetes kövekből állnak, melyeket országutakra használhatni, úgy az erdőségben 3 nevezetes kőbánya létezik, melyekből az alföldiek pincéket, kutakat stb. építkeznek. A szántóföldekre nézve, mely az erdő alatt fekszik, egyik része lapos, másik része pedig használhatatlan a vizek lemosása végett; úgyszintén a határban, mely a szántóföldeken keresztülfolyik, Torzon folyásnak nevezik, úgy a községnek a határában fekvő szőleje pedig nemigen nagy hegyen fekszik, de mégis boraira nem dicséretes. Nevezetes ugyan, mely a határnak csaknem az alsó részéig felnyúló csucskás 69 7 meredek domb, mely a Tarna folyóvíz oldalán felnyúló kőcsúcs, amelyet valaha várnak neveztek, és mostanáig is Sz[ent]máriai várnak neveztetik, csakhogy az épület falainak fundamentumát a gyepnek kinövése s beomlása végett nemigen látható. 69 8 Különben nevezetes az is, hogy a várnak napnyugati oldalában irányban felnyúló kőszikla között egy nagy üredék lyuk látszik, amely a várorom közepéig terjed, amelyben ennek előtte régibb időkben a lovászgyermekek a bennlévő tóból vizet is hordottak ki, csakhogy most a behányott kődaraboktól hason lehet bemászni. Nevezetes ugyan az is, hogy a falu közepén egy kis kápolnácska kőből építve, mely kápolna fenekén ismét úgy látszik, mintha régi időben isteni szolgálatot szolgáltak volna, regélik ugyan róla a régi öregek, hogy már több 500 esztendőnél, 69 9 és hogy valaha nagy erdőségből állott az egész vidék, és 69 5 A községet legelőször 1325-ben említi oklevél possessio Torna néven, majd 1339ben feltűnik a helység Senmaria elnevezése is. A folyónévvel képzett helységnév is jellemző a korai egyházas helyekre. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 141. - Szentmária helynév a falu templomának védőszentjére, Szűz Máriára utal. A megkülönböztető szerepű Tama előtag a Tarna patakkal kapcsolatos. - KISS L. 1978. 632. 69 6 Kőkút elpusztult falura lásd Sirok leírását. 69 7 A csucskás tájszó, jelentése kidudorodó. - ÚMT 1979. 1. 909. 69 8 A község határában álló erődítményt Dobi várnak nevezik. A 196 m magas Várhegy kiterjedését 1000 négyszögölre becsülte Bartalos Gyula, akinek 1892-es leírásából tudjuk: „Szikladarabokból hányt kerítéssel van még ma is körülvéve". Sajnos a Várhegyen nyitott kőbánya miatt nemcsak az egykori erőd nyomai tűntek el végleg, hanem a hegyet is alaposan megcsonkították. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 632-633.; DÉNES J. 1985. 88-89. - Az újabb irodalomban helytelenül VerpelétVárhegyként tüntetik fel. 69 9 Egy olvashatatlan szó. 215
