Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

együttkezelt iratait utóbb a Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánjának az iratai közt helyezték el.

1

2 Ebből az iratcsomóból tudjuk, hogy a helytartótanácsi körlevél, a kérdőív és az utasítás, amelyet 1864. február 21-én kelteztek, Heves és Külső-Szolnok vármegye vezetéséhez 1864. március 6-án érkezett meg az iktatás szerint. A gyűjtés megkezdéséhez szükséges felsorolt iratokat a szolgabírák a megyében 1864 tavaszán különböző időpontokban küldték meg a községeknek. Heves helység leírásából tudjuk, hogy például a Hevesi járás szolgabírája 1864. május 20-án keltezte a levelét, és ezután továbbította a községi elöljáróságoknak a kérdőíveket és az utasításokat. Heves megye falvaiban a kérdőíveket 1864. április 27. és 1864. november 11. között kitöltötték, s az akkori összesen 117 megyebeli település eljutatta az anyagát Pesty Frigyesnek. A Pesty-féle helynévgyüjtés kiegészítésével kapcsolatos helytartótanácsi levelet Budán, 1865. augusztus 31-én keltezte Tauber Zsigmond hivatalnok, s küldte meg Földváry János főispáni helytartónak. A sokszorosított levél teljes szövege a következő: 67400 sz. Nagyméltóságú főispán Úr! Pesty Frigyes, a magyarországi helynevek gyűjtésével foglalkozó magyar akadémiai tagnak itt helyütt benyújtott nyilatkozata szerint, az általa beküldetni kért adatok, pontozatos, tüzetes és mindenki által könnyen megérthető magyar programjának minden magyarázása mellett is részint éppen nem, részint pedig oly hiányosan küldetnek be hozzá, hogy a beszolgáltatott anyagot éppen nem képes felhasználni. így például némely község a határrészek még rövid idővel ezelőtt közéleti használatban volt elnevezéseit elhallgatván, a tagosítás ótai elnevezéseket, tudniillik a dűlők számait jelenti fel, holott azt, hogy tagosítás előtt eredeti elnevezések divatoztak, maga is beismeri. Mások, különösen, hol a nem magyar nyelv túlnyomó, azt hozzák fel mentségül, hogy a magyar program szövegét nem értik. Mások ismét azt hozzák fel, hogy a községnek levéltára és régi okmányok gyűjteménye nincsen, míg ismét mások avval állnak elő, hogy a községben oly egyéniségek, kik helyrajzi (topográfiái) elnevezések beszerzésével foglalkozhatnának, nem léteznek. Sokan önmagukat gátolják a sikeres gyűjtésben, a nevezetesség fogalmát hibásan alkalmazván a fennforgó tárgyra és kérdésre. A helynevek összeírására felszólított egyéniségek tudniillik nem annyira arra törekszenek, hogy az egész névkészletet, mint ténylegesen megvan, vagy mint még régibb korból emlékezetben fennmaradt, híven összeállítanák, hanem 1

2 Jelzete: HML IV-255/a/6. 1267/1865. számú irat. 19