Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A letűnt háborús korszakban kiállott viszontagságairól úgyszólván semmit sem tudhatni, csak az egri fő [egyház] megyei sematizmusok egyikében említtetik, hogy amint a hazánk nagy része fölötti uralmat oly soká bitoroló török hadainak szerencse-csillaga alkonyulni kezdett, tehát a XVII-ik század utolsó felében, a győztes magyar-német sereg közeledése hírére a kisebb várakban szétszórt török őrség, lerontva önként Sirok, Szarvaskő és Cserép várakat, azokból kivonult, s Egerbe húzódott az ottani nagyobb török erőhöz csatlakozandó. A nép azt állítja, mint őseitől öröklött hagyományt, hogy a mintegy 60-szor több ölnyi magasságon 64 4 ásatott vár kútja a tőle több ezer lépésnyi távolságra eső tó vizével lett volna a föld alatt összeköttetésben, de ma a kút már a belehányt kövek, fák, gallyak stb. által föltelt, miszerint alig van 2 öl mélységű. Ép e sorok bezárásakor jut kezünkbe a Vasárnapi Újság 1859. évfolyamának 16. száma április 17-ről, hol Erdei Pál úr, jelenleg Vác városának főorvosa jeles tollából e várról egy érdekes cikk közöltetik, s maga is a vár és község, bár nem híven, találó rajzban bemutattatik. Vannak még a községben egyes sajátszerű elnevezések, mint: Gorgányos: egy kis szük völgy, mögötte csutaj, melynek meredek oldalából esős időben lerohanó víz a völgy ölén kis mederben csörgedez befelé, s innen lehet Gorgányos elnevezése, mert az általa okozott moraj csakugyan gorgó vagy görgő hangot ád. Czinegés: hajdan a cinegének s más apró madaraknak kedvenc fészekalj s tartózkodási helye volt, de ma már területéről a fák kivágattak. Nyirjas tó: a Darnó hegy tetején lévő, egészen nyírcsemetékkel benőtt tócsa, melyek fává fenn nőnek, innen van az elferdített Nyirjas nevezet. Meleg lápa: szántóföld, fekvésénél fogva a napnak tájra ható sugarai mind itt összpontosulnak, ide verődnek vissza a szomszéd dombokról, azért itt a meleg jóval érezhetőbb mint egyebütt. Csordalom gödre: legelő, hajdan a csordás itatókútja e helyen volt, de már beomlott. Bollobás: a Darnó hegynek egy része. E név mintegy félszázaddal ezelőtt ragadt rá bizonyos Sály Barnabás nevű helybeli földmíves gazdától, kinek itt bizonyos esete volt, s kit az egész lakosság Barnabás helyett Bollobásnak nevezett, s utódai ragaszték néven máig is Bollo élnek, neveztetnek. Pérta: a Darnó hegy része, erdőség. Nagy erő: erdőség, honnan a fát lehordani csak nagy erővel s munkával lehet. A kőkúti pusztán, Halászó dűlőben fekszik N[agysá]gos Novotha Gyula közbirtokos úr úgynevezett Liszkai malma, mely e nevét valószínűleg egykori haszonbérlőjétől, Liszkay úrtól nyerte. A mostani birtokos úr nagyanyja a leírás utalt. Viszont utóbb a tábla elpusztult. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 556. - A siroki vár történetére lásd KOVÁCS B. 1975a. 250-254. 64 4 A vár 296 m tengerszint feletti magasan épült. 197
