Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
idejében e malom falán következő jelentéktelen versek voltak olvashatók: Hajdan malom voltam hatvan lépésnyire / De az irigy Tarna öntött ki ennyire / Falaimat döntötte, Beczkói Novotha József költségire / Építtettem sietve, de későbbi birtokosa Novotha Péter úr az egész épületet kijavíttatván, e versek is eltűntek a falakról. Nagyberki pusztán fekszik az úgynevezett Dallai csárda, hajdan a szegénylegények hányatott tanyája, hol ők (minthogy itt italmérési jogot is gyakorolnak) örömest időzvén, s dalolgattak, innen vehette a dallai név eredetét. Az elősorolt adatok azok, melyeket az éltesebb emberek meghallgatása után Sirok község s határa egyes részeinek helyneveit illetőleg összegyűjtenem sikerült, s melyeket valószínűleg még egy párral meg is toldhatnék, ha szűken mért időm a célba vett további nyomozások iránti szándékom elé legyőzhetetlen akadályt nem gördít vala. 64 5 Sírokban, június 9-én 1864. Forgó János községi jegyző Gyöngyössolymos 1. Helynevek Solymos községből, Heves v[ár]megyéből, melynek fővárosa Eger. 2. A község neve Solymos, sem több, sem más neve ezelőtt nem volt, fekszik Gyöngyös városától félórányira északra a Mátra alatt, határos Gyöngyös város, Bene puszta, Párád, Bodony, Szuha, Lengyeid, Hasznos, Gy. Oroszi és Gy. Tarjány községekkel. 4. Bizonyos adatot nem bírnak, hogy mikor említetik legelőször. 64 6 64 5 Sirok földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 125-128. lapokon. Ott kimaradtak a Pesty-féle helynévgyüjtés anyagából Borsfa lázzá, Fejér darnó vár, Seres, Arok köz, Rézoldal, Súgás, Kis- és Nagy pajka, Kőrösös, Mulató, Nagy aszó, Gazos kő, Széles bikk, Fentés völgy, Csereberek, Korlena, Danyó, Kova völgy, Csordalom gödre, Bollobás helynevek. Továbbá a kötetben közreadott földrajzi nevek közül Hurkony gödör helyett Hurkon gödör, Szabás helyett Szavár, Pallyag helyett Pajjag, Bera hegy helyett Beta hegy, Bai szállás helyett Baji szállás, Nyirjas tó helyett Nyirjes tó szerepelnek. 64 6 A községet először 1275-ben említi oklevél Solumus néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 131. - A település egykoron fejedelmi, királyi solymászok faluja lehetett, erre utal a magyar solymos, azaz solymász név. A Gyöngyös előtag a Gyöngyös patakkal, ill. Gyöngyös város szomszédságával kapcsolatos. - KISS L. 1978. 254.; B. HUSZÁR É. 2000. 36. 198
