Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

1332-ik évben Sarud, majd Saruid néven fordul elő a pápai tizedlajstromban. Ezen község fennáll már 1261. évben Saruid egyháza nevezett alatt. Ugyanis IV. Béla hátrahagyott emlékiratában a Saruidegyházi nemesek szintén megemlíttetnek, mint az egri püspökség tiszanánai birtoka szomszédosai. A község népesítése honnan eszközöltetett, nem tudatik, a nyelv, vezetéknevek, arckifejezés, szokásos viselet, eredeti magyar törzsökből feltételeznek, valamint a községi néveredetet is homály fedi.

62

8 Sarud községéhez tartoznak Puszta Hidvég 169 r[ómai] katfolikus], 34 helvét, 1 ágostai hitvallású, Jánosi tanya 52 róm[ai] kat[olikus], 6 helvét hitvallású, Magyarad puszta 11 róm[ai] kat[olikus], 30 helvét hitvallású lélekkel. A község határában előforduló topográfiai, vagyis helyi nevek, úgymint: Mezők: makkos, déltelek, daruhát, hosszúhát, czigányhát, zabhalom, panyita halom,

62

9 kása halom, Kistelek, ezek innen a Kis Tiszán, túlnan pedig fiskarius, nagy Sarkad, Ölfáshát. Dűlők: Zagyi gáttya, szérűk lápossá, Zsombikos, bukta kútja, másként kutyás, petákos; ezen bábér, görbe ér és Zabér, fekete ér, Czigányér. Fokok: patvar fok, madarász fok, nádas fok, simon fok; fenekek: mély nagy állás, hosszú nagy állás, görbefertő, liliomos, kórés, Zsombikos, petákos, bika fertő. 1854. évben a falu délkeleti alsó részétől kezdve a déli irányban Jász Kiséri Tisza Szabályozó Társulat által a tiszai árak ellen védgát készítetett, mellyel a sarudi határban 3111 holdnyi térség mentetett meg. Ezen terület a megmentés előtt csakis szénát, nádat és gazt termelt, most azonban egy része jó búzatermő földdé vált. A kaszálónak meghagyott területnek igen csekély hasznát lehet venni, mert régibb idő óta hozzá lévén a vízöntéshez szokva, igen csekély szénatermést nyújt. A mentett részen felszántott föld az úgynevezett aszott növényt igen buján tenni, úgyannyira, hogy főleg száraz évben bármi veteményt is felülhalad. 62

8 A községet 1261-en említik először Saruldeghaz néven. A település nevében Györffy György szerint Sarolt(u) fejedelemasszony neve rejlik, ki Géza fejedelem felesége és Szent István anyja volt. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 130. - A Saruidegyház hely előtagjában az ótörök sar-aldi, sar-oldu 'fehér hermelin, nyuszt, nyest' jelentésű Sarold~Sarolt női személynevet sejtik a kutatók. Más vélemény szerint a szintén ótörök eredetű saru 'szíjjal felerősíthető lábbeli, saru' régi magyar d-kicsinyítőképzős közszó, ill. az ebből származó Sarud személynév lehet a névadás alapja. Kovács Béla a településtörténeti adatokat értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a falu nagy valószínűséggel Sarolt fejedelemasszony egyik szállásbirtoka volt, nevét is róla nyerhette. Egyértelműen viszont nem lehet kizárni azt sem, hogy a XI. század utolsó harmadában a besenyő Tonuz-Abától leszármazó utódok egyik Sarud nevü tagja volt első birtokosa és névadója a településnek. - KOVÁCS B. 2001. 22., 25-26. 62

9 A panyita helynév ez XIV. századi személynevet őriz, ui. 1307-ben a falu felét birtokló Prinartus fia János fia Miklós felesége odaadta a leányának, Terenyei Ponithnénak. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 130-131. 190