Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A sarudi határ a hozzátartozó pusztákkal együtt 3429 hold szántóföld, 1209 hold rét, 3962 hold legelő, 267 hold nádas és 1458 hold haszonvehetetlen (terméketlenből), összesen 10 325 holdnyi térségből áll, egy holdba 1600 négyszögölet számítván. A szántóföld közt igen sok pocsék találtatik, mely csakis nedves és kedvező időjárás mellett nyújt termést, különben a szántóföldnek legnagyobb része kemény fekete, a legelő átaljában szikes, és sok helyen vízállásos. A tagosítás 1859. évben hajtatott végre, mely által a sarudi határból a méltóságos földesuraság birtokához 3460 hold különféle használatú föld mentetett át. Sarud, május 31. 1864. Jegyzette: Dely József községi jegyző Abasár 1. Saár község, Heves megye, Gyöngyösi járás. 2. Ezen község egyedül ezen fentebbi névvel él. 3. Régenten ezen község Kis Korpona nevü város elnevezésével is élt. 63 0 4. A község keletkezését biztosan nem tudhatni, honnan veszi eredetét, onnét gyanítható, mivel Sámuel Aba III. királyunk[nak] már 1040. év táján temetkező helye volt. 63 1 5. A telepítése még a magyarok beköltözésekor történt. 6. A község elnevezése a régenten igen sáros helyzeténél fogva vette elnevezését. 7. A község határában következő nevezetességek fordulnak elő: Szántóföldek: Galagonyás: régenten töveskes s bokrot termő hely volt. Boros: régenten vadszőlőt termett. Baksa: Silányságánál fogva neveztetett el. Tatármező: legelő, hol hajdan a tatárok táboroztak. Berek: hegyes, köves és vízmosásos hely, silány mezőt terem. Tekeres: kis erdő, a hegyekből eredő tekervényes 63 0 A község 1261-ben szerepel először oklevélben Saar néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 130. - A település nevének mai utótagja a Sár helynév, a régi magyar sár 'sárga, szőke' melléknévből alakult. A megkülönböztető szerepű Aba-eIőtag azzal kapcsolatos, hogy az egykor itt álló bencés apátság kegyurasága az Aba nemzetségé volt. KISS L. 1978. 36. 63 1 Az egyháztörténeti kutatók korábban a monostor alapítását Aba Sámuel nevéhez kötötték, s az alapítás évét 1042-re helyezték. Ez az időpont azonban nem bizonyítható, az viszont kétségtelen, hogy a monostor a XI. század közepén már fennállt, mivel a magyar krónikák szerint másodszor itt temették el az 1044-ben meghalt Aba Sámuel királyt, miután korábbi, Feldebrőn lévő sírjából a sári nemzetségi monostorba vitték át maradványait. A falu közepén lévő Bolt-tetőn részben fel is tárták e monostor alapjait, majd visszatemették az 1970-es évek elején. - KOVÁCS B. 1987. 96. 191
