Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
d) Legelők: Czigán szállása, Kálvária hegy, Szöllőköz tisztása, Kanázs bércze, Kanázsallya, Tóárnyék, Nagy kő, Tármány nyak, Lahócza, Szoros, Sima kő: csak részint ösméretlen eredetűek, részint helyi sajátságból eredő nevek. 62 4 Kelt Recsk, július 20-án 1864. Farkas István bíró Gál Imre t[örvény] bíró Fekete Pál vfálasztott] t[anácsos] Török Imre v[álasztott] tjanácsos] Bódi Pál lakos Fizeri Mátyás lakos Szabó Sándor v[álasztott] t[anácsos] Hangonyi János jegyző név aláíró Sarud Sarud falu a Buda Pesti kerületben, Heves és Külső Szolnok tförvényesen] e[gyesült] vármegyékben, a Tiszai fő- s Tiszafüredi alszolgabírói járásban, a szatmári püspökség birtokában, a Kis Tisza partján fekszik, 1698 róm[ai] kat[olikus], 4 helvét hitvallású s 16 zsidó lélekkel. Határa északról a szatmári püspökséghez tartozó magyaradi puszta, 62 5 keletről Tisza Halász s a Borbély család Cserőközi pusztája, 62 6 délről Tisza Nána, nyugatról a Hidvégi puszta, 62 7 a fenn nevezett püspökség tulajdona. 62 4 Recsk község földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 121-125. lapokon. Viszont a Pesty-féle gyűjtés helynevei közül ott kimaradtak: Csíkföld, Csalánostető, Remete szederjes, Tarkálló, Galagonyás, Roslápa, Zsatskó szer, Giliczár, Répás kútja, Lemencse, Tajtós, Szundoka, Ralapan, Sandri széle, Rövid part, Erdőbeli rész, Ottmás far, Hosszúhatár, Alsó nyilas, Vizes rét, Bócz gáttya, Kanázsallya határnevek, valamint Ráca Huta név helyett Ráca Kuta, Pocsár helyett Pocsér jelent meg. 62 5 Magyarád község legkorábban 1261 ben szerepel oklevélben Magarad, majd 1327-ben Megyer néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 114. - Magyarád falu neve magyar törzsnév, a személy- és népnévként is használt Megyerbő\ származik. SZABÓ J. Gy. 1974. 44. - Az elpusztult falu ma Újlőrincfalva határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 244. 62 6 A község neve legkorábban 1261-ben szerepel oklevélben Chereukuz néven. Ma puszta Tiszaderzs határában. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 77. 62 7 A helység először 1327-ben szerepel oklevélben Hydwyge néven. A település neve a Báberén lévő híddal és az ott lévő vámszedés jogával kapcsolatos. Az elpusztult település Sarud határában lokalizálható. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 101. 189
