Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

4. A község az ittlevő, s élő Kovách nemzetség levéltárából úgy tűnik, hogy már 1600 táján is létezett.

43

5 5. Népesítéséről semmi bizonyosat nem tudunk, de annyi valószínű, hogy lakosai, nevezetesen a Kovách, Balázs és Márton nemzetség ős eleje e helyen egész az 1848-ik évig mint törzsökös nemes emberek éltek, élvezve a nemesi kiváltságok minden néven nevezendő jogait, s világos, hogy e nép egy időben nem kímélve vérét s életét, szép szolgálatot tett koronás királya s kedves magyar hazánk részére. Különben törzsgyökeres palóc, de egyenes lelkű s barátságszerető nép, bár az idő mogorvasága jelenleg már nagy részét viszszatartóztatja a szép magyar jellem gyakorlatától. Az egész lakosság száma 1200-ra megy, mind keresztény katolikusok, 5 zsidó család kivételével. 6. Köztudomás, hagyomány, írott vagy nyomtatott emlékekből, községünk neve eredetéről bővebb felvilágosítást nem adhatunk. 7. A község határában előforduló topográfiai nevek következők. Tyúk sütő dűlő: a község délnyugati oldalán lévő szántóföld, a nevét onnét nyerhette, hogy a jobb időkben, midőn még egy-két tyúk nem sokat nyomott a latban, tehát az ifjú lovászok e helyre szereztek tyúkokat, s megsütvén, itt vendégeskedtek belőle, de ez napfényre jött, mint más ily cselekmény, tehát e hely ilyetén nyerhette ezen elneveztetést. Mocsolyás dűlő: a község felső szélétől északnyugatra vonuló völgy, az egykor itt lévő kenderáztató gödröktől kölcsönzé nevét, most az alja helyenként kaszáló, az oldalrészei pedig szántóföld, legvégső torkolata pedig nagylábú erdővel

43

6 végződik. Gergely völgy, ezen hely valamikor tulajdonosától vehette nevét, különben silány legelő, s csekély szántóföldet képez. Berek farka: ez legelő, az erdőség alsó szélét képezi, melynek tulajdonítható ezen elnevezés is. Ternászó:

43

7 lábas erdő,

43

8 elnevezéséről mitsem tudunk. Nagyárnyik oldal: ez a falutól fel, északra nyúló erdőség, egész a domaházi határig, nagy kiterjedése s árnyékosságáról nevezik így. Dobornya: neve eredetét homály borítja, nagy lábas erdő. Remete: ez is erdő, egykor a nép szava szerint itt valami remetelak volt, s innét nevezik eképpen. 43

5 A török korszakot a falu tartós elnéptelenedés nélkül átvészelte. - SOÓS I. 1975. 464. 43

6 Értsd: magas, idős, 50-60 éves erdő. 43

7 Bizonytalan olvasat. 43

8 A lábas erdő népnyelvi megnevezés a magas növésű fákból álló erdőre. Az erdészeti irodalomban olyan erdő elnevezése, amelynek a faállománya több mint 50 éves. 139