Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Vállos szék és Futyó: erdőségek, nevük eredetéről elődeink semmi bizonyosat nem hagyományoztak, különösen a leleszi erdőségek azon részét teszi, mely a domaházi, arlói és Disznósd község határával összefekszik. Patajvölgy: ezen erdőség folytatása nevéről semmi bizonyos magyarázatot nem adhatunk. Szarvaskő: erdőség és sziklás hely, hol nem ritkán szarvast s őzeket lehet látni, innét vehette elnevezését. Kovásszá: erdős hegy, nevéről ősatyáink bővebb magyarázatot nem hagytak. Vermes puszta: ez egy északra nyúló hosszú völgy, erdőt s legelőt képez, és a Kovách nemzetség ős birtokához tartozik, itt van Kőbővára,

4™ egy jókora magaslat, hol némi várromokat lehet látni mai napig is, mely romok olyan köpü alakoknak

44

0 vehetők ki, innét nevezhetik köpü vagy Köbölvárának, de hogy hajdan valóságosan vár lehetett, az valószínű, bár hiteles adatokat erről senki nem képes felmutatni. Magas: egy nagy erdős magaslat, mely a leleszi erdőség legmagasabb részét teszi, innét nyerhette nevét. Cserespad\ erdő az ittlévő s bőven található cserfától kölcsönzé nevét. Szederjes: ez is erdő, egykor sok szeder teremhetett e helyen, s innét nyerhette ezen elnevezését. Itt kijutunk az erdőségből, s Hászó silány szántóföldön állunk, ezen dűlő neve értelméről bővebben nem szólhatunk. Ennek tőszomszédja Hangyás völgy, előbb kopasz legelőféle hely, most szőlőhegy, hol mondhatni kielégítő erővel bíró bor szokott teremni, elnevezését bizonyosan onnét kapta, hogy e helyet a hangyák igen alkalmasnak látták tanyául elfogadni, s nagy zsombékokat raktak. Petresné: ez is szőlőhegy a községtől északkeletre, nevét hajdan tulajdonosától kölcsönzé. Dugzó: szántóföld dülő, az egész községet keletről elkeríti, nevét honnét vette, az bizonytalan. Disznászó: egykor nagy erdőség, most csupán sovány legelő, hegyes hely, számos vízmosásokkal elidomtalanítva, hol a szomszéd Szúcs községbe utazó sokszor hajmeresztve kénytelen tapasztalni, hogy csak egy suknyi

441 kitérés, és könnyen halál fiává válhatik, oly tátongó mélységek felett visz ezen szekérút, lehet hogy egykor e helyen a makk bőven tenyészett, s a sertések kedvenc legelőhelye volt, azért nevezték igy. 4i

y Köbölvár hegy a község központjától légvonalban 6 km távol emelkedik, két csúcsa van. A nyugat felé eső 424,4 m, a keleti 519,7 m magas. A várra vonatkozó okleveles adat nem maradt fenn. A térszín árokkal és külső sánccal övezett, jellegük alapján középkori vár nyomai lehetnek. - NOVÁKI Gy.-BARÁZ Cs. 2000. 17-18. 44(

1 Köpü = csonka kúp formájú vajköpülő. 44

1 A sukk régi hosszmérték, a két ököl és az egymás felé fordított két hüvelykujj együttes hossza. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. V. 1289. 140