Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

szántóföld 2430 hold 339 négyszögöl rét 190 hold 914 négyszögöl szőlő 73 hold 1087 négyszögöl legelő 756 hold 680 négyszögöl haszontalan vizenyős és futóhomok 330 hold 680 négyszögöl A terményföldek, dűlők itt eképpen neveztetnek: Fekete dűlő: fekszik nyugatnak, búzatermő föld, Kompolttal határos. Haraszti dülő: feketés és sárga homok, dohány és más növény alá használtatik, Kerecsenddel határos. Puszta templom:

40

1 rétnek használtatik, Tófaluval határos. Hangáts rét: és földnek használtatik, Tófaluval határos. Telek: kaszáló rétnek használtatik, Kompolttal határos. A 70 hold szőlőhegy jobbára kiirtatott és szántóföldnek alakíttatott át, ami kevés bor terem leginkább siller színű és meglehetős bor. A lakosság jobbadán dohányültetésből és búzatermesztésből él. Kápolnán, május 15-én 1864. Rózsa Péter bíró Kékesi Pál jegyző Kerecsend 1. Kerecsend község fekszik Heves megyében, székhelye Eger város,

40

2 hová úgy közig[gazgatásilag], mint törvénykezésileg tartozik, a sz[olga]bírói kerület Tarna járás, melyhez szintén a fennebbi község kapcsolva van, ezen községhez Eger városa, hol a megyei székhely vagyon, 1 VA mértföld, s közte más község nem fekszik, a községtől Eger városáig csinált út

40

3 visz, a megye a Budapesti kerülethez tartozik. 2. A község levéltárában, 1788-ik évbeli iratnál más nincs, a legöregebb emberek emlékezete óta e község csakis Kerecsend néven ismertetik, ekként fordul elő, a lakosság jelenleg csakis a magyar nyelvet birja és használja, s 40

1 Itt állt valaha a Tarna bal partján a falu középkori temploma, ahol még a közelmúltban is meg lehetett figyelni romjainak köveit és a templom körüli temetőből felszínre kerülő emberi csontokat. 1682-ben már csak romos falai álltak. - KOVÁCS B. 2000. , 5

940

2 Korrigált szöveg, mivel a forrásban tévesen az olvasható: Heves megye székhelye Heves megye. 40

3 Egykor a „tsinált út" foldutat jelentett, amely középen magasabb, kétfelől lejtős, s az utat két oldalról árok szegélyezte. Kerecsend és Eger közt már 1783-85-ben kövezett országúton lehetett közlekedni, s ezt nevezték müútnak a XVIII. században. - B. HUSZÁRÉ. 1994. 16., 18. 130