Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

mindannyi róm[ai] katolikus, a község lakói megszállásakor német ajkúak volta, s származtak elődeik többnyire Felső-Ausztriából. 3. A második pont alatt a község neve, hogy mindig ezen néven Íratott, elő van adva. 40 4 4. E község Felső-Ausztriából telepíttetett. 40 5 5. A név eredetéről semmi tudomás nem adható. 6. Kerecsend község területére nézve határos Deménd, Maklár, Füzes Abony, Kaál, Kápolna és Tófalu községekkel. A határon keresztül folyik a baktai hegyekből 40 6 és a szóláthi forrásokból 40 7 összetóduló víz, ez patak név alatt ismertetik, de száraz időben a folyása megáll, a községen keresztül vezet a pest-kassai országút, mely a magas állam által jó karban tartatik. Határfek­vése: a község völgyön fekszik, földjei pedig domboldal, egyenes fekvésű az úgynevezett Első pataki és csinált úti düllő nyirkos, a pataki düllő iszapos és dohánytermesztésre használtatik, a rét közép vizes évben jó minőségű szénát terem, de ez a tagosztály 40 8 alkalmával az egri érseknek, mint földesúrnak esett, a rét feletti és középső düllő szintén nyirkos, a hátulsó dűllő homo­kos. 40 9 E községnek megtelepedésétől egyedül a dohánytermelés élelmi ága, marhát és lovat szük határa miatt nem tarthat. A falu mellett folyó patak választja el a berket, ez a fácán tenyésztésére használtatik, 41 0 Szőlőhegye jó fekvésű, bár keveset, de jó bort terem, de azt a Bach-rendszer óta, miután épp ezen ág van nagyon adóztatva, e tekintetből még kiforráskor kénytelen eladni. Kerecsend, május 3-án 1864. Hágen János bíró 40 4 A község nevét először egy 1261-ben kelt oklevél említi Kerechen néven. ­GYÖRFFY Gy. 1987. III. 107. - E névváltozat alapjául szolgáló személynév a régi magyar kerecsen szavunkra vezethető vissza, amely 'egyfajta vadászsólyom' jelen­tést hordozott. Utóbb a helynév űf-képzővel egészült ki. - KISS L. 1978. 329. 40 5 A falu 1686 végétől elnéptelenedett. 1731-ben Erdődy Gábor püspök a Rajna vidéké­ről, Svábfóldről, Elzászból telepített jobbágyokkal népesítette be. 1744-ben 20 német család lakta, 1751-ben újabb telepítéssel 32 német család, majd végül 1773-ban Ulm környékéről 8 család talált itt végleg otthont. - SOÓS I. 1955. 41.; 1975. 311. 40 6 A Laskópatak. 40 7 A Szóláti patak. 40 8 Értsd: tagosítás. 40 9 Kerecsend földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 175— 178. lapokon. Viszont a Pesty-féle gyűjtésből származó határnevek közül kimaradt a Középső düllő. 41 0 A kerecsendi fácánkert 1724-1945 közti múltjára lásd: CSIFFÁRY G. 2002. 92-93. 131

Next

/
Thumbnails
Contents