Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

1. Heves Tarna járás a környéken fekvő több falut, pféldának] o[káért] Méra, Eőrs, Szent Miklós Tarna melléknévvel illettetnek a Tarna nevétől [valójszínűleg. 2. Heves mezőváros, de volt alsó, közép és felső Heves, igazolja azt, hogy a Jászkun kerületekhez tartozó Heves Iványi puszta hajdanában Heves mezővárosához tartozhatott.''

5

5 Továbbá a mostani város határában létező, az úgynevezett fácányos erdőcske táján, a Hányi ér mellett, egy magaslaton látható mélyedések, található kő- és tégladarabok igazolják azt, hogy ottan valaha alsó Heves

15

6 létezhetett, a mostani város területe helyén állott Közép Heves, hol hajdan egy földvár

35

7 is létezett, melyben a megyének székhelye volt, honnét elnevezését a megye nyerhette.

35

8 A török időkben még e várnak állni kellett, mert a hevesi basa a hazai történelemben gyakran megemlíttették.

35

9 3. Nem volt. 4. Nem tudatik. 5. Eredetileg az első megtelepedésekből, miután Heves városa Heves megyének elnevezésével ugyan azonos, s így avval egykorú. Később telepedhettek le svábok is, mert jelenleg is van két utcája, mely Külső és Belső Svábsor alatt ösmeretes, továbbá az eredeti magyar vezetéknevek között találkozunk német eredetű nevekkel, úgymint Kilezin, Háger, Beteinbuk stb. 6. Régi irományok nem léteznek. 7. A község határában előfordulnak következő topográfiái nevek. Sárga puszta: egy sárga homokbuckákból álló terület. Gobis halom:

36

0 egy gömbölyű homokdombtól nyerte elnevezését. Erdő: fóterdő,

36

1 Cseplye: hajdanában mintegy 2000 holdnyi területű mocsárfákból álló erdőt képeztek, melyek jelenleg 35

5 Nincs adat Heves és Iványi puszta kapcsolatára. 35

6 Alsóheves azonos Kishevessel, amelyet 1635-ben alapították azok a hevesiek, akik a török palánk-erődítés elől a Hányi ér melletti mocsarakkal védett helyre menekültek, s itt laktak 1687-ig. - GÖMÖRI J. 2001. 42. 35

7 A Hevesen épült ispáni vár helye mindmáig tisztázatlan kérdés. - FODOR L. 2001. 57-82. 35

8 A település nevét legkorábban 1215-ben említi oklevél Hewes néven. - Heves vára volt a két részből álló Újvár megye Mátra-Tisza-vidéki részének, az ún. Hevesújvár megyének központja, amit oklevél először 1203-ban említ. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 100-101. - A település és egyben a megye nevének gyökere a magyar hő főnév származéka, a heves melléknév. - KISS L. 1978. 275. 35

9 Okleveles adatok szerint az ispánsági vár 1358-ban még állt. A törökök Hevest 1588 előtti évek valamelyikében foglalták el, s ekkor épült a török palánkvár is, amelyet 1685 októberében szabadítottak fel a szövetséges hadak. - SUGÁR I. 1992. 29-32. 36

0 A helynév első tagja rontott névalak, s eredetileg Góbi lehetett. Ez a szó mongolul sivatagot jelent. - ROCKENBAUER P. 1974. 81. - A határnév keletkezése nemcsak a honfoglalás korára nyúlik vissza, hanem árulkodik a terület ősföldrajzi állapotáról. 36

1 Értsd: erdőfolt. 120