Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

nagyobb részben kiirtattak, ezen irtásokban termeltetik az úgynevezett s országszerte híres hevesi dinnye. Nemrég elhunyt öreg emberek állítása szerint a mostani, úgynevezett Szőllő alj, Szőllőhegy, ezekkel határos Alatkai puszta,

36

2 Cselőház,

36

3 T. Méra, Zsadány, Tarnócza,

36

4 azzal határos Vécs községnél, határa erdővel borított, és így Heves egy erdőláncolattal a múlt század utolsó negyedében a Mátra rengetegeivel összeköttetésbe állott. Egy régi, néhány évek előtt elhunyt 80 éves aggastyán és szenvedélyes vadász hitelesen állította, hogy ő fiatal korában a még akkor Hevesen létező sürü csalitokban fajdtyúkot

36

5 és őzeket lőtt, mi a volt hevesi erdőségeknek a mátrai erdőkkeli folytonos összeköttetését igazolja. Nagy Verczel, Kiss Verczel, Rongyos: a tagosítás előtt kaszálók voltak, de még jelenleg is itt-ott kisarjadozó vadkörte és almacsemeték azt tanúsítják, hogy a hevesi határnak alsó része szintén irtott erdőterület, annál inkább, mert a Rongyossal szomszédságban lévő, még most is 100 éves fákból álló erdőcske, mely néhány év előtt fácányoskert

36

6 volt. Ezen állítást tanúsítják Érhát, Telek, az első a Hányi érnek, mi a Hanyipuszta határában ered, és a hóolvadásből eredt vizeket a Tiszába vezeti, elnevezése maga magát értelmezi, a Telek alsó Hevesnek és annak romjainak szomszédságában lévén, szintén igazolja, hogy ottan egy község volt, és a török idő alatti rombolások következtében elenyészett.

36

7 Hegyes halom, Képhalom: mindkettő jelenleg is forrásos hely, mint ilyen a források mellett emelkedő homokbuckákról nyerhették elnevezéseiket. Krakó: a hevesi és császi határon néhány évek óta kisebb házakból álló épületcsoportot képez, mely eleinte egy cigány elővárost képezett, s az itt lakozó, majdnem szabad ég alatt tanyázó, a szabad természet fiaihoz tartozó népességtől Szabad Krakó Városa gúnynevet kapta, mi azóta rajtamaradt, mely település azóta mintegy 160 kisebb épületekből álló elővárosnak növekedett. Valószínűleg azonban, hogy volt jegyzője a városnak, Krakovszky nevezetű, ott lakott és őtőle nyerhette elnevezését. Posta út: amely az Alatkai pusztától Átány községe felé a hevesi határt kettémetszi, a tagosítás után is 36

2 Alatka elpusztult falura lásd Boconád leírását. 36

3 Cselőház rontott névalakban Cserőháza falu nevét rejti. Az elpusztult településre lásd Tarnazsadány leírását. 36

4 Tarnóca elpusztult falura lásd Detk leírását. 36

5 A fajdfélék fogalma alatt általában a siketfajdot, a császármadarat és hófajdot vagy gatyásfajdot értik. - TESZ 1967.1. 829. 36

6 A hevesi fácánkertre lásd CSIFFÁRY G. 2002. 91-92. 367 ^ felek határnév Bútelek község egykori helyét jelzi, amely már 1587-ben, amikor először említik, elpusztult helység volt. - KOVÁCS B. 1991. 44. - Topográfiai helye Heves határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 216. - A helység eredeti neve más vélemény szerint Bötelek, s a Hanyi-ér mentén nemzetségföi szállás volt. Az újkorban Bútelekre változtatta a nép. A késői középkorban Bendeteleknek is nevezték. - SZABÓ J.Gy. 1984. 30. 121