Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

2. A községnek egyedüli neve Hasznos.

33

7 3. A községnek soha más neve nem volt. 4. Először Hasznos név a XII. században fordul elő, de csak mint vár, melynek romjai máig fennállnak, község az erdők irtásával később nevekedett.

33

8 5. Hasznos lakói magyarok lévén a határában fekvő várak

33

9 élelemtermeléséből került a megtelepítés először, később a várak elenyészésével is ott maradván. 6. A név eredetéről a hagyomány az, miként első birtokosa rablólovag lévén, s kirándulásai mindig szerencsésen ütvén ki, a bejövő s ki nem menő jövedelmekről nevezett a vár Hasznosnak. 7. Hasznos határában következő topográfiai nevek fordulnak elő: Ortvány, Gombos, Csontos, Serfőző, Maly, Major ház, Megyes. Úrföld, hosszú, pallag, ikris domb, zsidó, melyek mind szántóföldi dülő elnevezések. Továbbá alsó rét, irtás, Köpüs kút, bánya bérez, Zsakortvány, Csonkás, melyek rétek. Dűlői elnevezése: Cserter,

34

0 Óvár,

34

1 Ágasvár,

34

2 bányabércz, hideg 33

7 A község nevét 1265-ben említi oklevél Haznos néven, mint Tar község határrészében álló várat, a falu csak ezután keletkezett. - SZABÓ J. Gy. 1984. 43. - A település neve a magyar hasznos 'hasznavehető' melléknévből keletkezett. - KISS L. 1978. 266. 33

8 A leírás készítője a Hasznos határában lévő 1300 után épült Cserteri vár erődítményére utal, amelyről később még szó lesz. 33

9 Ágasvár, Cserteri vár vagy Hasznosvár és Óvár. 34

0 Cserter vagy Cserteri vár vagy hasznosi vár a Mátrán átvezető hadiút őrzésére létesített három szomszédos vár egyike. A Rátót nemzetség nádori ága építtette. A Cserteri várat 1300 körül emelhette István fia II. Domokos, aki mint Károly Róbert híve, előbb tárnokmesteri, majd nádori tisztséget viselt. - DERCSÉNYI D. 1954. 121. - A vár kedvezőbb földrajzi helyzete miatt háttérbe szorította az utaktól távol emelt Ágasvárat. - DRASKÓCZI I. 1988. 64. - Hasznos várára az első írásos adat 1329-ből ismert, amikor a Balogh nembeli Miklós volt várnagya. 1454-ben a Pásztói családé volt. - LADÁNYI M. 1936. 187. 34

1 Óvár az Ágasvárral szemközt emelkedő 748 m magas Óvár hegyen épült. Valószínűleg ez is a Rátót nemzetség által épített erőd volt. - HERNÁDY K. 1974. 84-86. - A régészeti kutatás a meredek hegyen őskori és avar településnyomok után középkori maradványokat is talált. Jelentősége az ágasvári és a hasznosi vagy cserteri vár mel lett csekély lehetett. így Ágasvárral együtt már a középkor folyamán megszűnt. ^ DERCSÉNYI D. 1954. 212. 34

2 Ez a legkorábbi erőd, amely a Mátrán átvezető hadiutat őrizte. 1241 után épült királyi várként. A várat a Rátót nemzetség kapta István ifjabb királytól 1265-ben. Domokos nádor fia, István ugyanis fontos szolgálatot tett az apjával, IV. Bélával viszálykodó ifjabb királynak. Ezért lett az ifjabb királyné főlovászmestere, s ezért kapta adományban Ágasvárat a hozzá tartozó Bárkány, Kutasó és Tar falvakkal. Az erősség a XV. századra jelentéktelenné vált, 1472ben már csak várhelyként említik. DERCSÉNYI D. 1954.211. 116