Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

saári határban van egy kápolna, Szt. Anna tiszteletére felszentelve, egy különálló, kerek magaslaton, hova Szt. Anna napján búcsújárás tartatik, s e hely már csak regényessége miatt ilyenkor távolabb vidékiek által is meglátogattatik,

3"

3 ennek közelében, laposan van az úgynevezett Sástó , mely többnyire vízzel telvén, s oly ártalmas füveket nevel, hogy ha oda szarvasmarha itatás végett bocsájtatik, s a tó sásos füvéből legel, néhány percig tartó idegrázkódás után összerogyik és eldöglik.

30

4 Vannak ezen kívül a benei erdőségben még több elnevezések ú[gy]m[int] Szárazke sző, egy kőszirtek közötti száraz völgy, mely a benei határt a veresmartitól elkülöníti. Vizes-kesző, a benei határ keleti részén kezdődő völgy, mely benyúlik az erdőség közepe felé, több bércek között, a Kékes hegyoldal első párkányzata alá. Serpenyű kő, kőszirt mély völgyektől körülvéve, egyedül áll felnyúlva 4 ölnyi magasságra, csúcsán behorpadt, közepe egy hajdankori tűzokádó hegy alakját kívánja benne felismertetni, és valóban mintha a Pipis hegyen található lávaforma kövek e vidéken valaha csakugyan egy tűzokádó hegy létezését látszanék igazolni. A Mátra legmagasabb hegye a Kékes, ezen nevét nyerte a természettől, mely színét ezen hegy mutatja napnyugati idő tájon és borult időkben, oly világoskék színben, mintha az egész hegy sűrűn növényzeti kék búzavirággal díszlenék. Dobogó hegy, egy rendkívül magas önálló szirthegy, több lapos párkányzatokkal, a Markaz községi határ szélén jól visszhangzik. Nevezetesebb források: Veronka, ered a csatorna völgy oldalából, mely forrás a völgyön egy hasonló nevezetű rétet is termékenyít, peczö kút, mely valószínűleg hajdan Erzsébet kútjának neveztetett, s e táj pór lakosai Erzsébetet 30

3 A Szent Anna kápolnát az ún. „túri hegyen" Bossányi Gábor 1745-ben kezdte felépíteni. A kápolna mögött volt a Sás-tó, mellette állt egy remetelak. A kápolna gondozói a gyöngyösi ferencesek voltak, ők vezették a körmenetet oda. A remetelak azóta elpusztult. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 465^166. - Más adatok szerint az egyik abasári földesúr, Bossányi Gáspár felesége Barta Petronella volt, aki a férje halála után egy Szabó nevü nemeshez ment feleségül. Az Abasár mellett lévő Sárhegyen 1730-1740 körül Szabó Mátyás földesúr az anyja emlékére, akit Annának hívtak, Szent Anna tiszteletére kápolnát építtetett. - KOVÁCS B. 1966. 73. - E gyöngyösi leírás készítője a kápolna helyét Gyöngyös határában lokalizálta, de tévesen. (Vö. Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. 140.) - A Szent Anna kápolna helyét Abasár és Pálosvörösmart XVIII. század végén készült kéziratos térképe az AbasárGyöngyössolymos közötti országút mellett jobb oldalon, a Sástót ól délre tünteti fel. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 437. -Abasár területén jelzi a kápolnát a falu 1886-os, 1890-es és 1939—43 közt felvett kataszteri térképe. - B. HUSZÁR É. 2001. 228. 311

4 A Sás-tó az újkori térképeken az egykori kápolna védőszentjéről Szent Anna-tó néven található. Sás-tó néven a Mátra területén a Gyöngyössolymos és a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred határán lévő tavat találjuk meg napjaink hivatalos térképein. - Magyarország földrajzinév-tára II. 1980. Heves megye. Térképmelléklet. 107