Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Peczőnek hívták, így e forrás is Pecző-kút nevet kapott, gyökeres forrás, leghatalmasabbika azon 3 forrásnak, melyek együttesen a Bene patakát képezik, mint e jótékony folyó legbővebb vagy leggyökeresebb forrása neveztetik, vargák kútja, a Párád felé vezető útszélben, hajdan a gyöngyösi varga s magyar tímármesterek a Mátra megett járván bőrök összevásárlása végett, hazafelé jövet elszomjazva leheveredtek a forrás körül, hogy friss vizéből szomjaikat enyhítsék, bilindek 30 5 kórét vágtak, s azon által szívták magokba a vizet, és a bilindektől néhány órai tébolyodást szenvedtek, s az ártatlan forrásvíz ellen panaszkodtak, innét nevezték vargák kútjának, boros kút, a Hidas bérez déli részén a körülte díszlő jábor 30 6 fákról, kékes kút, a Kékes nevü hegy déli oldalán, válús kút, a tölgyes bérc elején vályúval ellátva van, künt háló csordák itatására. A Bene puszta határához tartoznak még szőlőhegyek a Sárhegy nyugat-keleti oldalán, galyai dűllő nevezésének származtatása nem tudatik, Veresmarti dűllő, ezen szőlők a Bene pusztától ajánd[ék]oztattak hajdan paulinusoknak, s az országból történt kiüzetésük után a kincstár tulajdonává vált, 30 7 róka tükör, a keletről előtte fekvő berkes partoldalról, hol rókák tanyázni szeretnek, farkas mály, m a Sárhegy északi végének nyugat felől hajló alján, mely a szálas erdőség nyúló völgyei miatt régibb időben a farkasok által látogattatni szokott, a legtermékenyebb szőlőkkel, s a kőbányától 30 9 lenyúló völgyön épült több igen ékes nyári mulatókul alakított, előtornáccal készült pincékkel díszéig, hol e vidéken legjobb bortartó pincék vannak, természetes kőbe vágatva. 31 0 Kelt Gyöngyösön, 1864. évi szeptember 25-én Látta s helyben hagyá: Csikány János Gyöngyös város polgármestere városi levéltárnok Simonyi Antal 30 5 Bilindek, azaz beléndek az utak mellett növő, burgonyával rokon mérges gyomnövény, szőrös, tapadós levele, piszkos sárga, ibolyásan erezett virágja van, a növény részeit gyógyszerkészítésre használják. Latin neve: Hyoscyamus niger. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966.1. 520. 30 6 Jábor, azaz jávorfa. - ÚMT 1988. 2. 1130. 30 7 II. József 1782. január 12-én felosztatta azon szerzetesrendeket, amelyeknek a tagjai nem foglalkoztak oktatással, betegápolással vagy a tudományok művelésével, köztük a pálosokat. A rendelet végrehajtása 1786-ig elhúzódott. - BENDA K. 1982. II. 592. 30 8 A mái vagy mály szavunk a régi magyar nyelvben szőlőtermő terület megjelölésére is szolgált. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. V. 922. 30 9 A Farkasmályi kőbányát már 1701-ben használták, s a második világháború éveiben még mindig fejtették itt a követ. - CSIFFÁRY G. 1996. 63-64. 31 0 A farkasmályi pincék Gyöngyösön a népi építészet jeles emlékei. - Lásd: DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 53-58. 108
