Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

végén lévő lapát alakú nagyobb tér, e két utóbbi jó rét, az anyaszéna

29

8 betakarításáig tilalmazott helyek, a Somor nevü réttel együtt, mely elnevezés származtatása nem tudatik, van a Sombokor alatti kisebb hegy tetején, Sombokor egy sziklás hegymagaslat, melynek tetején somfa bokor létez, mely azonban fává leendő kinövésében a viharoknak védtelenül kitett hegytetőn akadályozva van, s folyvást sarjadzó bokorrá marad a parádi határon. Muzsla bérez,

29

9 az erdő elején kiemelkedő domború hegyekkel körülvéve. Kis dobogó, hármas hegy a solymosi határ szélében, kopasz magaslatokkal, mulatságosan visszhangzik, s ha az ember rajta lefekszik, a távoli utakon debergő szekerek zörejét mintha a hegy mélyéből hallaná.

30

0 Sástó, ugyancsak a solymosi határszélben, vizes, ingoványos hely. Kis tilalmas, a városhoz legközelebbi erdőrész, s legtilalmasabb. Óll rakó, rendkívül mély völgy, a fa nagyobb darabokban innen készen hordathatik, szoktak itt a Solymos községiek fát vásárlani, s azt ott helyben feldolgozván, készítenek belőle többnyire sertésnek való ólakat. Ezen völgy közelében, a parádi út mellett megemlíttetik a remetefa, hajdanta élt ezen erdőség rengetegében több évekig egy remete, aki alamizsna szedésre kosarát ezen fára szokta akasztani, s e helyet ő csak este és reggel látogatta meg, az emberekkeli találkozást gondosan kerülte, történetének sem kezdete, sem vége nem tudatik.

30

1 Kőrös mocsár, a Mátrabérc oldalán, hol kőrösfák

30

2 díszlenek, vizenyős hely. Kékes tető, a Mátra hegy legmagasabb pontja, hol hadmérnöki háromszegü mívelet pontja is jelölve van, mely legközelebb 1846. és 1839-ik években a cs[ászári] kirfályi] hadimérnökség által szemléltetett, s a kitűzött pont egy felállított kőoszlop által jelöltetett. Hidas bérez, az alatta folyó patakon szálfák, mint híd használtatnak, általjárásra. Tölgyes bérez, az erdőség közepette nagy kiterjedésű és mennyiségű tölgyfákról. Bene vár hegy, a rajta romjaiban látható néhai várról. Peres vágás, az itt hajdan elkövetett erőszakos fapusztítás miatt az illető lakosok bepereltettek és keményen fenyíttettek. Szálas erdő, különálló erdőség Veresmart és Saár község határa szélében, épületekre való igen szép, hosszú, szálas tölgyfákkal díszlik, ezen erdőség szélében, s már a 29

8 Az anyaszéna tájszó, az első kaszálású széna neve. - ÚMT 1979. 1. 230. 29

9 A Muzsla-tetőn 1983-ban régészeti ásatás során egy Árpád-kori sáncvár nyomára bukkantak. Az erődítmény a X. század végén, s a XI. század elején épülhetett, talán az Aba nemzetség korai központjának erődítménye lehetett. A Muzsla hegyről jól látható az abasári monostor. - DÉNES J. 2000. 7-10. 30

0 A mai Mátrafüred nyugati szélén emelkedik a Dobogó vagy Tarna hegy. A tetején őskori sánc maradványai láthatók egy 80 méter hosszú és 37 méter széles területen. DÉNES J.-NOVÁKI Gy. 1995. 12-13. 30

1 Az ún. Beneház laposa nevü határhelyen Mátrafíireden még az 1970es években is láthatók voltak épületmaradványok, kövek. 17lóban e részen volt egy puszta templom nevü hely is, amelyet Gyöngyös Város Tanácsa egy Horváth György nevezetű ^ remetének adott. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 155. 30

2 A kőrisfa tájneve kőrösfa. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. IV. 400. 106