Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
alatt, mint elődeitől vette, említi, s ezeknek már csak alapjuk alig szemlélhető, s mintha ezen várak valóban mostani hazánk alkotása előtti időkben léteztek vala, hogy történelmükről írott emlékekben mi sem adatik. Van a Bene pusztának 3 forrásból eredő egy folyóvize, benei patak név alatt, ezen a vízen vannak a malmok és kallók, alig egy jó lépés szélességű medrében télen és nyáron folyó, nyáron mint leghívesebb frissítő víz megiható, és télen sem fagy be, keresztülfolyik Veresmart, Sár, Visonta, Halmaj, Ugra, Ludas községek határain és ezen határokban mindenütt malmokat hajt, midőn a ludasi határt elhagyja, kijön a fügedi határba anélkül, hogy más folyóval egyesülne, elenyészik. Ezen hármas forrásból eredő folyóról e vidék népe között van egy rege, mit mint történelmet beszélnek, s adnak által egymásnak ivadékról ivadékra következőkben. Egykor nagyon régen, midőn Szent László volt a magyarok keresztény királya, a pogányokkal lévén háborúja, a keresztény had viszszaszoríttatván, itt a Mátra vidékén táborozott, vizet nem kapván, szomjúságot szenvedett. Ekkor László király Istenhez folyamodott, kardját 3 helyen a sziklába szúrta, és vizet kért szomjazó népe számára, imádságát Isten meghallgatta, a kard mindhárom szúrása után megeredt a víz és odáig folyt, meddig a keresztény had táborozott, s azon túl elenyészett, visszament a földbe, és ezt mint csuda történetet igazolni kívánnák azon valósággal, hogy ezen folyó mint előbb említteték, a Ludas községe határán túl csakugyan a földek között elenyészik. Bene puszta beltelke tágas, sík völgyben szép készületü pitle malmokkal 295 és csinos nagyobb malomházakkal, mintegy zöldbeli nyári mulató ékes hely díszlik, a sík terület közepén álló Szt. János templomával, van itt a városnak korcsmája, innen lejjebb kelet felé egy igen gyönyörű völgyben áll a hajdan igen jó hírben volt és látogatott, most azonban elhagyott állapotban lévő fürdő és vendéglő háza, mely egész épület azonban most, mint egyszerű korcsma tartatik fenn. 29 6 Az erdőrészben következő elnevezések fordulnak elő: pipishegy, 29 7 régi kiirtott erdőhely, bokros hegy nyugatról kelet felé nyúlva, igen jó levegővel kínálkozik, elnevezésének származtatása nem tudatik. Ennek átellenében benehátszíja, régi irtvány, előbb szőlőhegy, most nagyobb részben szántóföld, elnevezése által a benei föld mintegy java része fejeztetik ki. Nagy állás, a kinnjáró marhák delelő helye. Nagy lapát, az erdőbe keskenyen benyúló hegy észak felőli 29 5 A pitle malom szitás malomnak is nevezhető, ahol a malomban a garat alatt lévő sürü szita arra szolgált, hogy a lisztet a korpától és a durvább liszttől elválasszák. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. V. 764. 29 6 A benei fürdő 1759 előtt keletkezhetett, 1836-tól tudunk a fürdőház létezéséről, amely a reformkorban kedvelt fürdőhelynek számított. Modern fürdőhellyé válása 1892-től kezdődött, amikor megnyílt a hidegvizű uszodája. - A fürdő történetére lásd CSIFFÁRY G. 1998a. 56-58. 29 7 A pipis vagy pipiske a búbos pacsirta (Galerida eristata) régi magyar neve. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. V. 754. 105
