Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A város nyugati részén alsó kertmegi dűllő, az alsóvárosi végházak kertjei végében, ezen felül tokai alsó dűllő, a szőlők lehajló végeinél elfolyó Toka nevű pataktól, Sasi dűllő, ez elnevezés eredete nem tudatik. E három dülőbeli szőlők szomszédosak dél felől Gy. püspöki határával, sárga dűllő, a föld színéről nevezve, van a nógrádi országút észak felőli részén, a Toka patakán túl, innen a patakon van felső tokai dűllő, ugyanazon pataktól nevezve, felső kertmegi dűllő, a felsővárosi végházakhozi közelségéről nevezve, gárdonyi dűllő, elnevezés eredete nem tudatik, e négy dűlők északról szomszédosak Solymos község határával. A város tulajdonában lévő Encs puszta nevének származása nem tudatik, ezen puszta fekszik a síkságon Györk, Halász, Atkár községek, Tas és Kis Réde puszták határai között, keresztülvonul rajta, mintegy a pusztát kétfelé metszve a gyöngyös-jászberényi országút, s ezen út mellett van a város tulajdonában lévő úgynevezett Kicsali csárda, hova a jó bor a közel falubeli fiatalságot gyakran kicsalja. Bene puszta, mely a város határával közvetlen szomszédos, a legrégibb idők óta mindenkor e néven neveztetik és írásokban is így találtatik. Itt a hajdan-kornak romokban heverő 3 várai tűnnek fel, nevezetesen: Bene vár, mely Chobánka vára neve alatt is említtetik, 29 3 második vidék vára, a harmadik Vaskapu vára neve alatt. 29 4 Ezen várak történelme oly felette régi lehet, miszerint korunkban neveik is egyedül a népek között divatozó regékben említtetnek, így az 1864-ik évi családi naptárban is a „Mária tündére" vagy a „Tatárpusztító hős leány" cím alatt írt regében említtetnek a gyönyörű Mátra várai a nagy és kis Vaskapu és Bene vár nevezet alatt, mely két alsója, az úgynevezett csatorna völgy felett egy magában álló, mindenfelől meredek roppant szilahegy terjedelmes tetején valának, e regény történelmi leírásával megegyezőn látszik a várak érdemében, mintha a két vaskapu név alatt említett várak régiebbek lennének, mint a Bene vár név alatt ismert harmadik vár, mert ez utóbbinak még áll fenn kevés omladéka, ama kettőnek, melyeknek a regény Nagy és Kis Vaskapu nevet ád, a mátravidéki nép pedig egyiket Vaskapunak, másikat Vidék várának neve 29 3 Benevárát 1275-1301 között Csobánka János építtethette. Az erődítményt a régészeti ásatások mellett egy 1301-ben kelt oklevélből ismerjük, amelyben Csobánka János gyermekei felosztották örökölt javaikat. Az erődöt kettős sáncrendszer védte, s az itteni palota révén alkalmas volt arra, hogy állandó földesúri székhely legyen. Ellátásuk végett Gyöngyösről a vár kapujáig egy szekérút vezetett. 1327-ben a benei uradalommal együtt Széchenyi Tamás vajda kapta adománybirtoknak, a leszármazottai 1423-ig voltak birtokosai a várnak és a hozzárendelt váruradalomnak. 1424-ben a várat és uradalmat Zsigmond király felesége, Garai Borbála kezén tudjuk. Zsigmond az 1430-as évek elején leromboltatta az erősséget, amely főutaktól távol volt, Bene falu pedig 1526 után néptelenedett el. - DRASKÓCZY I. 1988. 64-75. 29 4 Vidék vára, Vaskapu vára - a néphagyományban élő földrajzi nevek, történeti vagy régészeti adatokkal létezésük nem bizonyítható. 104
